„Egyetértés van a kormány ágazati képviselői és köztünk abban, hogy baj lehet. Folyamatosan egyeztetünk velük, most pedig egy javaslatcsomagot dolgozunk ki arról, hogyan kellene enyhíteni a követelményen” – mondta Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) kommunikációs vezetője az Eduline-nak.

A jelenlegi szabályozás szerint a 2020 szeptemberében induló alap- és osztatlan szakokra már csak az kerülhet be, aki legalább egy emelt szintű érettségivel vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik, továbbá van egy legalább B2 szintű (középfokú), általános nyelvi, komplex nyelvvizsgája vagy azzal egyenértékű okirata. Ez vonatkozik az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzésre is.

A nyelvvizsga-követelmény 2020-as bevezetését ugyan már 2014-ben bejelentették, az azóta eltelt idő a statisztikák szerint nem volt elég ahhoz, hogy a közoktatás és a diákok felkészüljenek a változásra. 2018-ban az egyetemi, főiskolai alap- és osztatlan képzésekre bekerülők mindössze 69 százalékának volt középfokú nyelvvizsgája.

Budai Marcell elmondta: a HÖOK többek között azt fogja javasolni, hogy azok, akik a pontszámuk alapján bekerülhetnek az adott szakra, egy éven belül szerezhessék meg a nyelvvizsgát. "A kevésbé jó körülmények közül érkező hallgatók egy év alatt az egyetemen már megkaphatják azt a jellegű képzést, ami ebben segít" - tette hozzá. Szerinte heteken belül döntés születhet.

A HÖOK addig is azt tanácsolja a felvételizőknek, hogy mindenképpen adják be a jelentkezést, akkor is, ha még nincs nyelvvizsgájuk, ugyanis a ponthatárhúzásig bármikor változtathatnak a szabályokon úgy, hogy az a felvételizők számára előnyösebb legyen.

A statisztikákból egyébként az látszik, hogy eddig még nem nőtt meg a nyelvvizsgázók száma. Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke szerint sok szülő és diák még mindig kivár, mivel nem tudják, hogy biztosan mindenkire vonatkozni fog-e az új szabály, illetve hogy miként változik a felvételi pontszámítási rendszer. Néhány százalékos növekedésre azonban lehet számítani – mondta az elnök korábban az Eduline-nak, hozzátéve: novemberig kellene tisztázni a követelményeket, hogy a diákok átgondolhassák a döntéseiket. 

Melyik képzési területen okozhat gondot a követelmény?

Az Oktatási Hivatal adatai szerint, amelyeket a Magyar Narancs tett közzé augusztusban, míg a többi képzési területen legalább a felvettek kétharmadának volt nyelvvizsgája 2018-ban, a pedagógusképzésben és az agrárképzéseken a bekerülők alig felére (53, illetve 55 százalékára) volt igaz ez. A sporttudományi területen 43 százalék, a művészeti képzéseken összességében 45 százalék, a művészetközvetítés szakokon pedig mindössze 35 százalék volt a nyelvvizsgával rendelkezők aránya.

Ha az orvostudományi és az egészségtudományi területet külön-külön nézzük, az egészségügyi szakdolgozónak tanulók száma is visszaeshet: együtt a két területen 66 százalék volt a nyelvvizsgások aránya 2018-ban, az orvostudományi képzéseken viszont - mivel nem nagyon lehet bekerülni a nyelvvizsgáért járó többletpontok nélkül - közel 100 százalék az arány.

A kisebb vidéki egyetemek és a kevésbé kiváltságos diákok húzhatják a rövidebbet

A követelmény bevezetése nem csak a családi háttér és a nyelvtanulásra fordítható források – egy 60 órás felkészítő tanfolyamért is majdnem százezer forintot kell fizetni – alapján növelheti a diákok közötti egyenlőtlenségeket. A HÖOK kommunikációs vezetője elmondta: a különböző iskolatípusok és a régiók szerinti szórás is nagy. "Az értelmiségi családból jövő, elitgimnáziumban tanuló diákokat kevésbé érinti a változás" - tette hozzá.

A Magyar Narancs által közzétett adatok szerint míg a nagy budapesti egyetemeken 70 százalék fölötti volt a nyelvvizsgával rendelkező elsőévesek aránya 2018-ban, a vidéki intézmények közül csak a Szegedi Tudományegyetem érte el ezt a szintet. Kevesebb, mint a felvettek felének volt nyelvvizsgája 2018-ban a Dunaújvárosi Egyetemen, az egri Eszterházy Károly Egyetemen, a Kaposvári Egyetemen és a budapesti Testnevelési Egyetemen, a szegedi Gál Ferenc Főiskolán pedig mindössze 29 százalék, a Nyíregyházi Egyetemen pedig 35 százalék volt az arány.

A Soproni Egyetemen és a kecskeméti Neumann János Egyetemen is csak minden második elsőéves rendelkezett nyelvvizsgával, de a Miskolci Egyetemen, a Budapesti Metropolitan Egyetemen és a győri Széchenyi István Egyetemen sem érte el a 60 százalékot a nyelvvizsgások aránya.

"Négy-öt év múlva olyan szinten csökkenhet a hallgatói létszám, hogy egyetemek létjogosultsága kérdőjeleződhet meg, legalábbis önálló intézményként" - mondta Budai Marcell. A kommunikációs vezető szerint további probléma, hogy ha egy adott régióban jóval kevesebben juthatnak be a felsőoktatásba, a térség megtartó ereje is csökkenni fog.