Álláspontjuk szerint ez a döntés már rövidtávon is annak a veszélyével jár, hogy az egyetemekről, főiskolákról kikerülő fiatalok - a nyelvtudásuk hiányossága miatt - hátránnyal indulnak a választott szakmai pályájukon - írják közleményükben.

Az EJMSZ egyetért az Oktatási Hivatal készült tavalyi felmérés tanulságaival, amelyek arra mutattak rá, hogy a nyelvtanítás személyi és tárgyi feltételeinek javítása elengedhetetlen az eredményesség növeléséhez.

Az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetség ezért azt javasolja első lépésként az iskolák fenntartóinak, hogy a közoktatásban dolgozó nyelvtanárok bérét mielőbb igazítsák a versenyszférában elérhető fizetések szintjéhez. Szerintük ez alapfeltétele lenne annak, hogy csökkenjen a jelenlegi, nagyarányú pályaelhagyás a tanárok körében, valamint növekedjen a katedrát újonnan választó frissdiplomások száma. A Szövetség szerint azt is lehetővé kellene tenni, hogy a szülők, a számlákkal igazolható, magánúton teljesített nyelvórák költségét levonhassák az adójukból.

Az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetség hangsúlyozza, szerintük külön támogatásban kell részesíteni a szakképző intézményekben (technikumok, szakgimnáziumok) zajló nyelvi oktatást, mert jelenleg az ott tanuló diákok bekerülési esélyei a felsőoktatásba, pont az elégtelen nyelvismeretük miatt siralmas képet fest.

Egyúttal az EJMSZ kéri a kormányt, hogy jelöljön ki mielőbb egy új dátumot a most eltörölt felvételi nyelvvizsga követelmény visszaállítására, hogy így a jövőben a felsőoktatásba magabiztos nyelvtudással bekerülő és azzal rendelkező fiatalok minden területen, de főként a műszaki, mérnöki szakmákban a lehető legjobb esélyekkel kezdhessenek bele diplomázás után a karrierterveik valóra váltásába.