A Magyar Hírlap emlékeztet: a köznevelési törvény módosítása alapján az ősszel várható rendeletben a kormány „a munkavégzés sajátos körülményeire való tekintettel” a köznevelési törvényben meghatározott felső határnál magasabb mértékű pótlékot határozhat meg, vagyis emelkedhet az illetménypótlékok felső határa. A lap cikke hozzáteszi: a törvény szerint az intézmény vezetői részére a kormány „az intézmény méretétől függően további bérpótlékot és a nyújtott munkateljesítménytől függően ösztönzési keresetkiegészítést állapíthat meg”.

Az őszi kormányrendeletből derül majd ki, hogy a bérpótlék pontosan milyen körre fog kiterjedni és hogy milyen mértékű lesz. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára korábban úgy nyilatkozott, a pótlék és a keresetkiegészítés mértéke az adott iskola méretétől és attól is függ majd, hogyan segíti az intézmény a tehetséges diákokat, milyen eredményeket érnek el a lemorzsolódás és a végzettség nélküli iskolaelhagyás visszaszorítása terén.

A lap kitér arra: a módosított köznevelési törvény szeptember 1-től a többi tanár számára is lehetőséget ad céljuttatás megállapítására, „abban az esetben, ha a pedagógusnak adott célfeladat a munkakör ellátásából adódó általános munkaterheket jelentősen meghaladja”.

Fontos, hogy nem tartozik a célfeladatok közé az eseti helyettesítés, az viszont oda tartozhat – írja a lap –, ha a pedagógus tantárgyfelosztásban szereplő munkaideje meghaladja a huszonhat órát, mert az iskolában kevés a tanár, ha egy kolléga tartós távolléte miatt a helyettesítések óraszáma hosszabb időtartamra meghaladja a napi két, illetve a heti hat órát, vagy ha a pedagógus rendszeresen olyan feladatokat lát el, amelynek révén az óvoda, iskola részt vesz a település közösségi életében, kulturális és sportprogramok szervezésében és lebonyolításában, esetleg intézményi pályázat megírásával, teljesítésével is foglalkozik. Minderről a munkáltató, állami iskoláknál tehát a tankerületi igazgató dönt majd.