Balla István
Balla István
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Rengetegen csodálkoztak rá arra a videóra, amin egy szihalmi iskola tanítója fogadja szokatlan módon a diákjait. Megkerestük a főszereplőt, Veresné Bernát Csillát, és egy olyan családias iskolát találtunk, ami tele van innovációval, a pedagógusok optimisták, a gyerekek szeretetteljes légkörben tanulhatnak. Ja, és ez egy normál állami iskola.

„Csilla, amikor ezt megláttam, egyből rád gondoltam” – ezzel a kommenttel kapott egy videót nyáron volt tanítóképzős iskolatársától Veresné Bernát Csilla. A felvételen egy brazil tanítónéni fogadja reggel az iskolában a tanítványait úgy, hogy minden gyerekkel egyesével pacsizik, vagy táncol kicsit, vagy megölelik egymást – a gyerekek választásának megfelelően.

A Szihalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanítója – ahogy ott hívják – Csilla néni a videót megnézve elhatározta, hogy átveszi a sajátos reggeli rutint.

„Ehhez nem kell különösebben semmi, csak az, hogy szeretet legyen körülöttünk. Gondoltam, megcsinálom” – mondja mosolyogva, amikor leülünk beszélni. Az iskola vezetője, Pásztor Gabriella támogatta az elképzelést, így augusztusban elkészítették a dekorációt a terem ajtajára (különböző ikonokra csapnak a gyerekek, annak megfelelően, hogy épp ölelést, pacsizást, vagy táncot szeretnének), és szeptemberben már kezdődhetett is a sajátos üdvözlő szertartás.

Ami így néz ki:

A Füzesabony melletti Szihalom nem számít gazdag falunak, munka nem nagyon van (legfeljebb Mezőkövesden vagy Egerben), egyre csökken a lélekszáma, sokan elvándorolnak. Igaz, mivel az így megürülő házak olcsón hozzáférhetők, van némi bevándorlás is. Az egyetlen – évfolyamonként egy osztállyal működő – általános iskolája is, csakúgy, mint a legtöbb kistelepülésé, állami fenntartásban működik, azaz normál iskoláról van szó. Mégis ez valami egészen más, mint amilyen képünk van általában az állami kisiskolákról. És nem csak a 4. osztályosok reggeli „performansza” miatt.

Csilla néni most 4.-es osztályfőnök, és mint mondja, 30 éve tanít, de még soha nem volt ilyen nehéz osztálya. Nagyon sok a hátrányos helyzetű diák, a nevelőszülős, elvált szülős gyerek, többen magatartászavarral küzdenek. Volt, hogy a széket is hozzávágták. Nagyon nehezen tudott kezdetben az osztállyal együttműködni.

Veresné Bernát Csilla
Máté Péter

„Megszenvedtem a kezdeti időszakot, de egyfolytában kerestem a ’fogást’ rajtuk, igaz, az elején kevés sikerrel. Ám azt észrevettem, hogy ha hárítok és tüskés vagyok, rosszabbat teszek velük, mint ha őszintén elmondom nekik az érzéseimet. Lépésről lépésre sikerült felkeltenem a figyelmüket, elnyerni a szeretetüket” – meséli.

Amikor most szeptemberben, a tanévnyitó után elővezette a diákoknak az ötletét, és bemutatta nekik a brazil videót, a gyerekek rögtön fellelkesültek.

Megcsináltuk, és onnantól minden reggel így kezdjük a napot.

Az egyik első alkalomról videó is készült, amit átvett több országos lap is. Mi is így találtunk az iskolára. Gondoltuk, hogy érdemes lenne megkeresni azt a tanító nénit, aki egy ilyet bevállal.

A videót nagyon sokan látták egyébként, a legtöbben pozitív visszajelzést adtak, a gyerekek imádják, a szüleik örülnek, a pedagóguskollégák sem mondták, hogy ez egy rossz kezdeményezés.

Máté Péter

„Hallottam ugyan olyat, hogy biztos azért akarják ezt a ’kis műsort’ a gyerekek, mert így az órából eltelik valamennyi. De ’szeretettel üdvözlöm’ azt a pedagógust, aki ilyenre nem szán időt. Az én pedagógiámban benne van, hogy akkor majd máshonnan lopok” – vág bele a tanító rögtön a saját pedagógiai elveinek ismertetésébe. Ő egyébként is meg van győződve arról, hogy a lényeg nemcsak az, mennyi lexikális ismeretet ad át az iskola a gyereknek, hanem az is, mit kapnak a diákok emberileg, érzelmileg a pedagógusoktól.

„Ne ítéljenek el, de én sosem kedveltem a tanmenet szerinti haladást. Persze ez az irányadó, de egy pedagógus soha nem tanmenetet, tankönyvet, hanem gyereket tanít. Olyan gyereket, akiben egy jövendő szülőt lát, és belelátja azt a kiművelt embert, aki a – benne rejtőző tehetsége szerint – később válik belőle. Mert minden kisember tehetséges valamiben! Valójában a tanítás elsődlegesen nevelés, nagy százalékban érzelmi nevelés: ezt mérni és dokumentálni nem lehet, mint ahogyan azt sem, hogy milyen mértékben válik a kezünk között cseperedő kisdiák gondolkodó lénnyé.”

Mint mondja, hiába próbálná például az előírt tananyagot átvenni a diákjaival az 5-6. órában, ha már olyan fáradtak, hogy képtelenek azt befogadni. Ilyenkor, van, hogy sutba vágja a terveit, és azt mondja: „gyerekek, innentől énekóra”. De ott sem csak az előírt nóták hangzanak el, hanem Halász Judit vagy Koncz Zsuzsa dalai, vagy akár a gyerekek kedvenc aktuális popdalai is. Legutóbb például a Follow The Flow slágerét énekelték közösen. Az érzelmi nevelés elengedhetetlen, nagyon fontos” – foglalja össze, és hozzáteszi: „jól tanítani példamutatással, szívvel, következetességgel lehet”.

Máté Péter

Ahhoz, hogy a gyerekek pillanatnyi igényeihez tudja alakítani az iskolai munkát, nagyon jól kell ismernie őket – szögezi le. „Mindegyiket, egyesével. De négy év alatt volt erre lehetőségem, hiszen sokszor több időt töltök velük én, mint amennyit otthon vannak a családban. Kell lenni elég időnek mindenre. A reggeli szertartásunkra éppúgy, mint hogy sokat beszélgessünk arról, ki, hogy van. És ha kicsit később kezdődik emiatt az olvasásóra, akkor mi van?”

Ez a szeretetre épülő légkör ugyanakkor nem azt jelenti, hogy Csilla néninél mindent szabad, sőt. Vannak nagyon komoly szabályok, amiket kötelező betartani mindenkinek, mert a keretek meg ki nem jelölese, meg nem húzása ugyanolyan kártékony egy gyerek számára, mint a túlzott beszabályozottság. „Érezzék jól magukat, ne feszengve jöjjenek az iskolába, de tudják, hogy – képletesen – a fejükre is koppintok, ha megérdemlik.”

A 4.-esek terme egyébként olyan, mint, mondjuk egy jó alternatív iskoláé. Gyönyörűan kidekorálták a gyerekek által készített rajzokkal, van hagyományos és digitális tábla is, a padok pedig nem egymás mögött sorakoznak, hanem csoportokban, összetolva. „Nagyon szeretem a csoportmunkát. Sokat tudnak így egymástól tanulni a gyerekek. És én is tőlük.”

Máté Péter

Csilla néni – mint mondja – az energiáját a gyerekek visszajelzéseiből, öleléseiből, mondataiból nyeri. „Néha azt mondom, hogy bejövök az iskolába szeretet kapni, feltöltődni. A saját gyerekeim már felnőttek, dolgoznak, tanulnak még. Az iskola az, ahol mindig van valami új. Ez, akár a második otthonom is.”

Az intézmény elismeri, hogy Csilla néni azért egyfajta csodabogár, de hozzáteszi: ”együtt vagyunk csodabogarak”. Pásztor Gabriella még csak egy éve van itt, korábban több helyen is dolgozott, például elitiskolában is, de szerinte ez egy nagyon különleges iskola. „Még mindig nem tértem magamhoz a döbbenettől, hogy létezik még Magyarországon ilyen intézmény. Azt érzem nap mint nap, hogy ha bejövök ide, egy nagy családba érkezem. Sőt, szerintem, sok családban nincsenek ilyen közel egymáshoz a szülők és a gyerekek, mint itt a tanárok és diákok.”

A rendkívül ambiciózus igazgató, amikor idekerült, elhatározta, hogy minden pedagógusnak megpróbál a lehető legnagyobb szakmai autonómiát adni, és abban támogatni, amiben a legjobb. „Csilla néniben megláttam ezt az óriási szívet, ebben támogattam, másokat az informatikai elképzeléseiben vagy a sport érdeklődésében stb. Így mindenki boldogan jár ide dolgozni, haza sem akarnak menni.”

Pásztor Gabriella
Máté Péter

A leamortizálódott, rossz hangulatú magyar közoktatásban ritkán hallani ilyen pozitív és optimista hangokat. Na jó, amikor a fizetés szóba került, akkor hozzátették, hogy az lehetne több, de más panaszt tényleg nem hallottunk, amíg ott voltunk.

Sőt, azzal büszkélkedtek, hogy épp most lesz az iskolának egy jól felszerelt konditerme. Amikor rákérdezek, hogy miből, szinte értetlenül néz rám Pásztor Gabriella. „Elhatároztuk, hogy kell egy ilyen, és addig telefonálgattam, szervezkedtem, amíg össze nem jött. Ehhez meghívtam Katus Attilát, aki tartott egy jótékonysági sportdélutánt, és abból lett 300 ezer forint bevételünk, Aztán még kunyeráltam vállalkozóktól pénzt, a tankerülettől sporteszközt, a polgármestertől épületet. És összejött.”

Azt mondja, amióta ő menedzseli az iskolát, sok kisebb-nagyobb álmukhoz kellett telefonálgatnia, kuncsorognia, de senki nem volt vele elutasító, nagyon sok mindent el tudtak így érni. A konditerem előzménye az egyébként, hogy az iskolában a mindennapos testnevelés keretében a gyerekek által vágyott sportkörök indultak a fitnesztől a kézilabdáig. Ez vidéki kisiskola viszonylatban valószínűleg egyedülálló. Mint ahogy a városi nyelvtagozatos iskolák módjára kialakított, elsőtől kezdődő angoloktatás is az. Ez az idén indul, nyolc év múlva, az akkori végzősöknek mindennapos lesz és nyelvvizsgával zárul az év. Három angol szakos pedagógus van az iskolában, ehhez lobbizni kellett a tankerületnél – mondja, és hozzáteszi, hallja, hogy nagyon sok iskolában panaszkodnak tanárhiányra, náluk ez nem jellemző, sőt állandóan jelentkeznek pedagógusok, hogy szeretnének itt tanítani.

„Megkerestük azokat a pontokat, amikkel meg lehet fogni a szülőket, hogy ne vigyék el a városi iskolába a gyerekeket, mert itt sokkal többet kapnak. Nem beszélve arról az odafigyelésről, szeretetről, amit valószínűleg csak itt kapnak meg.”

Máté Péter

Pásztor Gabriella nem áll itt meg, mint mondja, az a célja, hogy a szihalmi iskolát a környék vezető szellemi központjává tegye.

A gyerekek Szihalomról leginkább Mezőkövesdre mennek továbbtanulni, főleg szakgimnáziumba, de eljutnak gimnáziumokba is, például Egerbe. „Nem mondom, hogy mi itt feltétlen egyetemistákat nevelünk, ez nem az a közeg. De azt gondolom, hogy ha mindenki megtalálja a helyét a világban, az sokkal többet ér. Itt mindenkinek megvan az elképzelése, és általában az első helyre megjelölt iskolába be is jut. Az biztos, hogy a gyerekek maximálisan megkapják az alapokat, a kompetenciamérések eredményei is jók” – mondja az igazgatónő.

„Az a dolgunk, hogy megtaláljuk, ki miben jó, és azt erősítsük” – kapcsolódik be újra Csilla néni. „Ha rajzból jó, akkor azt, ha a szociális kompetenciája jó, akkor azt, ha valaki szeret elkukacoskodni dolgokon, akkor azt. Soha nem szabad azt mondani senkire, hogy nem vagy jó! Mert elhiszi magáról, és nagyon sokáig cipeli magával. Amit mi adhatunk az az, hogy amikor innen kikerül, erős önbizalommal és önismerettel, érzelmi biztonságban léphet tovább.”