Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata meg kívánja szerezni az érintett területek tulajdonjogát

– olvasható a polgármester határozati javaslatában, amelyet augusztus 23-án küldött el a képviselőknek. Erre a 300 hektárra azért van szüksége a városnak, hogy csereingatlanokat kínálhasson azért a városszéli, 400 hektáros, jó minőségű termőföldért, ahol a BMW gyárat tervez építeni. A nyár derekán derült ki, hogy a német autógyártó vállalat több mint egymilliárd euróért, vagyis több mint 320 milliárd forintért fejleszt a városban. Az üzemben már annak indulásakor ezer embernek lesz munkája, és évente 150 ezer kocsit gyártanak majd. Azt, hogy a BMW milyen feltételekkel jön Magyarországra, azóta sem tudni.

Mezőgazdasági földterület Debrecen határában, a 33-as főút mellett 2018. július 31-én. Ezen a területen és környékén épít gyárat a BMW Group.

MTI / Czeglédi Zsolt

Ami biztos:

• Debrecenben új ipari parkot építenek, ide költözik majd a BMW,
• a beruházáshoz 44 milliárd forint hitelt vesz fel a város, állami garanciával,
• az építkezést a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította.

A polgármester is a kormány márciusi rendeletére hivatkozik előterjesztésében. A kabinet ebben nyilvánította nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé a debreceni ipari telephely kialakítását és az ott megvalósuló beruházást. Papp László azt írja, ahhoz, hogy a város külterületén, az Észak-Nyugati Gazdasági Övezetben létrejöhessen az ipari park és a beruházás elkezdődhessen, az önkormányzatnak kell az érintett területek tulajdonjoga.  

Ezekről a területekről van szó:

A BMW nevét továbbra sem írják le

A határozati javaslat érdekessége, hogy a beruházással kapcsolatos eddigi döntésekhez hasonlóan ebben sem szerepel a szó: BMW. A fideszes városvezető ezúttal úgy fogalmaz,

az ingatlanok megvásárlására vonatkozóan befektetői érdeklődés mutatkozik vállalkozási környezet fejlesztése, munkahelyteremtés céljából.

Korábban a városi képviselők úgy szavazták meg a költségvetés módosítását, benne az újabb ipari park létrehozását és az ehhez szükséges 44 milliárdos hitel felvételét, hogy abban az előterjesztésben sem említették a német autógyártót. Azt a javaslatot is Papp László jegyezte, és a képviselők mindegyike igennel szavazott rá, még június elején - erről cikksorozatunk első részében írtunk.

A második részben szerepelt, hogy kétszáznál is több helyrajzi szám és megbecsülhetetlen számú tulajdonos osztozik a 400 hektáros területen. A polgármester most azt írja, „felmerült annak a lehetősége is, hogy egyes ingatlantulajdonosok az ingatlanjuk tulajdonjogáért cserébe csereingatlan biztosítását kérik, melyhez megfelelő cserealap szükséges”.

MTI / Czeglédi Zsolt

Ezért az önkormányzat megvenne 300 hektárnyi földet a város környékén. A területet már ki is nézték: a 300 hektárból 153 az A. K. S. D. Városgazdálkodási Kft. tulajdona. Ez az a cég, amelynek kisebbségi tulajdonosa a városi holding, a Debreceni Vagyonkezelői Zrt. Erről a földről azt tudni, hogy most a Látóképi Faiskola épületei húzódnak rajta, összterülete 153 hektár, és ezt venné meg az önkormányzat. Hogy mit szólnak ehhez az ügyvezetők, azt nem tudni. A faiskolát ketten képviselik, kerestük őket, egyelőre nem válaszoltak.

Jut is, marad is

A maradék 147 hektár jelenleg állami föld, a Nemzeti Földalapkezelőhöz tartozik, erre is vételi ajánlatot tett a város. A polgármester javaslatából kiderül, "azzal kerestem meg a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet, hogy az érintett ingatlanok Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata részére történő értékesítésére vonatkozóan szíveskedjenek részünkre eladási ajánlatot adni".   

Hogy pontosan mennyibe kerülnek a földek, nem tudni. Papp László a képviselőknek csak annyit írt,

az ingatlanok megvásárlásához szükséges fedezetet Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata hitelfelvétellel biztosítja.

Kerestük az önkormányzatot, hogy megtudjuk, arról a 44 milliárdos hitelről van-e szó, amelyhez az állam vállalt kezességet. Nem tudtuk meg. Arra voltunk kíváncsiak,

• mennyibe kerülnek a földek?
• miből fizetné ezt a város?
• melyik bank adná a 44 milliárdos hitelt?

A polgármesteri kabinettől azt a választ kaptuk, „a soron következő városi közgyűlés előterjesztése nyilvános, az elérhető a debrecen.hu oldalról, az ülés pedig nyílt”. A helyi civishir.hu online lap mindenesetre azt írja, ez a földvásárlás a szóban forgó 44 milliárd forintból megy majd.

A tervezett kölcsönről már korábban megírtuk, hogy rövid futamidejű lenne és 2023-ig kellene visszafizetnie a városnak. A hitelt több lépésben hívnák le: idén 8,5 milliárdot, jövőre pedig 35,5 milliárdot. Felvételét a polgármester a nyár elején azzal indokolta, hogy „a hosszú távú pozitív hatása az Észak-Nyugati Gazdasági Övezetben kialakításra kerülő ipari parknak az lesz, hogy az önkormányzat iparűzési adóbevétele jelentősen megemelkedhet”.

Vannak aggódó helyiek is

Közben a helyieket nemcsak a város esetleges eladósodása aggasztja, hanem az is, hogy értékes földterületet betonoznának le a BMW-gyár kedvéért. Több gazdálkodóval is beszéltünk, és akadt, aki a hvg.hu-nak azt mesélte, „volt, akit a sírás kerülgetett, hogy az orrunk előtt eladják a magyar termőföldet, lebetonozzák, és még tapsot is várnak érte, ez vérlázító. Ahogy az is, hogy azt mondják, 1000 munkahely fejében csak 300-at veszítünk el, és ez milyen jó. Ezt sem gondolom, pláne, ha az itt élők közül annak a 300-nak nem lesz munkája vagy emiatt kell majd többet utaznia. A vidékfejlesztés az nem gyárépítés, ki hallott már ilyen mellébeszélést?!”

Úgy tudjuk, hivatalos értesítést azóta sem kaptak az önkormányzattól a földtulajdonosok. Abban bíznak, hogy a jelenlegivel megegyező aranykoronaértékben kapnak majd csereföldet, ahol folytathatják a gazdálkodást.

A közgyűlés csütörtökön szavaz a polgármester előterjesztéséről. A határozati javaslat elfogadásához minősített többség kell, vagyis a képviselők kétharmadának igennel kell voksolnia. Ha ez megvan, akkor kezdhet alkudozni az önkormányzat a földtulajdonosokkal, hogy hol, milyen csereföldet, esetleg mennyi pénzt kaphatnak a várostól.