Nagy titokban, de csak elkezdték a kínai óriásberuházást Szolnokon
Nyolc év után úgy tűnik, végre megmozdult valami a szolnoki citromsavgyárnál: a földmunkáknak nekiláttak, a gyár építése pedig akár két hónapon belül elindulhat. A gyárnak a sokadik halasztás után is lassan már működnie kellene.
2011. március 22 – ekkor kezdődött a szolnoki ipari parkba tervezett citromsavgyár története. Ekkor írták alá a létesítésről szóló szándéknyilatkozatot a Jász-Nagykun-Szolnok megyei városban. Menetrend ugyan akkor még nem volt, a beruházás azonban egyáltalán nem úgy zajlott, ahogy azt eredetileg elképzelték. Most, számtalan buktató és bizonytalanság után úgy tűnik: végre a finisébe érkezett.
Amikor ugyanis e sorok szerzője kedden ellátogatott a gyár tervezet területére, akkor ott már látható volt a munkálatok első lépése: a fű lenyírása. Úgy tudjuk, hogy az ukáz a következő: két hónapon belül el kell kezdeni magának a gyárnak az építését is.
A projekt megvalósításáért és az üzemeltetésért felelős projektcég a BBCA Szolnok Biokémia Zrt., amely az Opten adatai szerint 45,16 százalékban az MFB Invest Zrt., 3,87 százalékban a Szolnoki Ipari Park Kft. a tulajdonosa, 50,97 százalékban pedig a világ legnagyobb citromsav-előállítójáé, a China BBCA Groupé. Ez utóbbi cég fogja biztosítani a projekt technológiáját, illetve Magyarországra exportálni a biokémiai berendezéseket.
Miért pont a China BBCA Group, és miért épp Magyarország? |
1994 előtt az egész világban cukorrépát, édesburgonyát és cukornádat használtak a citromsav gyártásához. 1994-ben azonban megváltozott a helyzet, amikor egy Anhui tartományi biofermentációs technológiával és gyártással foglalkozó cég, a BBCA Group új előállítási módszert fedezett fel. Erjesztett kukoricából vonták ki a citromsavat, csökkentve ezzel a gyártási költségeket és a gyártási folyamattal járó környezetszennyezést. A BBCA Group szabadalmaztatta a technikát, amelynek felhasználásával 1999-ben már vezető citromsavgyártó lett – olvasható a Kínai Nemzetközi Rádió (CRI) magyar nyelvű honlapján. Itt nyilatkozik Chen Liping, a BBCA Group elnökhelyettese is, aki szerint azért volt szükség a magyar gyárra, mert a kínai citromsav számára legfontosabb piacokon, így az Egyesült Államokban és az európai országokban dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedéseket vezettek be, ezért a Kínában gyártott citromsav nehezen kerülhetett be az ottani piacokra. „A BBCA olyan helyet keresett, amely közel van a piacokhoz, illetve gazdag nyersanyagokban és viszonylag olcsó munkaerővel rendelkezik. Azért választottuk Magyarországot, mert Közép-Európában van és fejlett ország. A legfontosabb, hogy Magyarország az Európai Unió tagja is, így közel van a nagy nyugat-európai piacokhoz. Ráadásul Magyarországon nem is volt hasonló iparág és gyár" – magyarázta 2017 nyarán Chen Liping. |
Természetesen minden érintett szereplőt megkerestünk, így a szolnoki önkormányzatot is, ám választ kérdéseinkre sehonnan sem kaptunk. Információnk szerint azért, mert a tárgyalások a legvégső stádiumban tartanak, és akár már a jövő héten meglehet a hivatalos bejelentés, addig pedig az utolsó simításokat végzik el, így senki sem akar nyilatkozni.
Más jelek is vannak
Nem a fűnyírás az egyetlen jele annak, hogy valami készülődik Szolnokon. A cégbírósági adatok szerint a BBCA Szolnok Biokémia Zrt.-nél több esemény is zajlott az utóbbi időszakban. Például két magyar bankszámlát is létrehoztak, igaz ezeket néhány nap múlva törölték. Ennél fontosabb azonban, hogy január legvégén az addigi 310 millió forintról 17,41 milliárd forintra emelték a cég jegyzett tőkéjét. Úgy tudjuk, ez az összeg az MFB Investtől jött, tehát elsőként nem a kínaiak, hanem a magyar állam fektetett bele a projektbe komolyabb összeget mint társtulajdonos.
Ez annyiban nem meglepő, hogy a fent említett interjúban Chen Liping is úgy nyilatkozott: a BBCA Szolnok Biokémiai Zrt.-ben a magyar fél befektetése és hitele teszi ki a szükséges pénzösszeg 85 százalékát, a BBCA Group pedig a maradék 15 százalékot adja – még úgy is, hogy a részvények 51 százaléka a kínaiak kezében van.
Az MFB Invest beszállásáról és a megtérülésről akkor így nyilatkozott a BBCA Group elnökhelyettese: „felkérték a világhírű KPMG és Deloitte könyvvizsgálókat, hogy értékeljék a projektet. A Deloitte először az intézményi tanulmányokat értékelte, és megállapította, hogy a projekt végrehajtható. Utána a KPMG újra átvizsgálta a Deloitte értékelési eredményét. Végül bebizonyították, hogy a projekt jól fog működni Magyarországon.”
Visszatérve a mostani változásokhoz: idén áprilistól egy új kínai szakembert neveztek ki a cég igazgatóságába, mégpedig a 30 éves Gao Xiangot. Ez után nem sokkal a felügyelőbizottságba bekerült Dénes Gábor, az MFB Invest befektetési szakértője.
Érdekesség, hogy az MFB Invest anyavállalata, az MFB 2017 decemberében írt alá 32 milliárd forintos keretösszegű hitelről BBCA Szolnok Zrt.-vel, ám információink szerint ezt még nem hívták le, elképzelhető, hogy ez is a jövő heti bejelentés részeként fog megtörténni. Úgy tudjuk, a végleges beruházási összeg valamivel 40 milliárd forint felett lesz.
A gyár elkészülte több száz munkahelyet hozhat létre Szolnokon – korábban 440 és 255 főről is szóltak a hírek, vélhetően ez utóbbihoz lesz közelebb a végleges szám –, évente pedig 100 ezer tonna kukorica felhasználásával 60 ezer tonna citromsav előállítására lesz majd alkalmas az üzem. (Korábban arról is szó volt, hogy később szeretnék a feldolgozott kukorica mennyiségét 500 ezer tonnára emelni, az alapanyagot pedig Szolnok 100 kilométeres körzetéből szállítják majd a létesítménybe.) Az első tervek szerint előállított mennyiség sem kevés, tekintve, hogy a világon évente mintegy 1,85 millió tonna citromsavat termelnek, ezen belül 1,05 millió tonna származik Kínából.
| Számtalan felhasználása van a citromsavnak |
Mire jó a citromsav? Az élelmiszerekben elsősorban antioxidánsként, savanyúságot-szabályozó anyagként, valamint ízesítőszerként alkalmazzák E330 néven. Manapság ez az egyik legveszélytelenebb és legelterjedtebb élelmiszeripari adalékanyag, amit üdítőkben, édességekben, fagylaltokban, gyümölcslevekben, előrecsomagolt, aprított zöldségben és gyümölcsben, sajtokban és hústermékekben, illetve tésztákban is használnak. Emellett azonban számos egyéb területen is alkalmazzák: mivel képes a nehézfémek megkötésére, antioxidánsként megőrzi számos élelmiszer zsírszín-, aroma- és vitamintartalmát. Aki pedig sokat takarít otthon, azt is tudhatja, hogy a citromsav kiválóan alkalmas háztartási készülékek (kávé- és teafőzők, egyéb kisgépek) vízkőmentesítésére. Szintetikus úton egyébként először Carl Wilhelm Scheele német származású, svéd kémikus – aki nem mellesleg az oxigén felfedezője is egyben – állította először elő 1784-ben. |
Lassan őrölő kerekek
Ahogy írtuk, a történet 2011 márciusában kezdődött. Akkor magasabb szintű jóváhagyáshoz kötötték a beruházás megvalósulását, de erre sem kellett túl sokat várni. 2011 nyarán Orbán Viktor és Ven Csia-pao kínai kormányfő kétoldalú megállapodást írtak alá, amely 12 pont között tartalmazta a szolnoki citromsavgyárat.
A gyár építése azonban nem kezdődött meg, sőt, egy év múlva, 2012 júniusában a Napi Gazdaság számolt be arról, hogy a kínai BBCA Group más helyszínt keres a beruházáshoz, mert mint írták, „Szolnok nem tudja biztosítani a szükséges önerőt és a kormány sem teljesíti ígéreteit”.
Mindezt úgy, hogy a kormány 2012-ben kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a beruházást, 2013-ban pedig jóváhagyta, hogy a beruházás állami kontrollja és a beruházáshoz szükséges önrész biztosítása érdekében az állam tulajdonrészt – ami az MFB Invest-en keresztül valósult meg – szerezzen a BBCA Szolnok Biokémiai Zrt.-ben.
Ekkor került a képbe az MFB, amely az első hírek szerint 2,5 milliárd forintos hitellel segítette volna a projekt előrehaladását. Szükség is volt a magyar állami bankra, mivel a beruházás költsége időközben az ötszörösére, 60 milliárd forint fölé drágult. (A jelenleg tervezett költség ennél jóval alacsonyabb, 46 milliárd körüli.) Időközben ráadásul egy másik kínai cég, az RZBC Kazincbarcikára tervezett hasonló üzemet, abból semmi nem lett.
Sokáig Szolnokon is úgy tűnt, ez lesz a sorsa a tervnek: az első kapavágásra megint két évet, a 2014-es önkormányzati választás kampányáig kellett várni. Akkor azt ígérték, hogy 2015 végén már elindulhat a termelés, ám ekkor csak egy újabb fotózkodást láthattak az érdeklődők bérelt munkagépekkel és a kínai cégvezetővel, aki akkor éppen 2016 végére ígérte az átadást. Mikor három éve Szolnokon jártunk, arról szóltak a hírek az MFB-vel nem sikerült megállapodni a hitelről, sőt azt is írtuk, hogy a fejlesztési bank éppen ezért 8,5 milliárd forintot biztosít a kölcsönön felül, a magyar állam pedig további egymilliárd forinttal támogatja azt.
Volt azonban még egy probléma: a szolnoki helyszínen a gyártáshoz szükséges ipari víz és a szállításhoz szükséges ipari vágányok közvetlenül nem érhetők el, csak a Bige Holding telepén keresztül. Az üzem közelsége azonban egy másik szempontból előnyös: itt gyártanak kénsavat, amely viszont a gyártásnál elengedhetetlen.
A fordulat 2017 tavaszán történt, legalábbis a finanszírozásban. Akkor sikerült megállapodnia a feleknek a projekt pénzügyi feltételeiről. 2017 novemberében ez alapján megállapodást írt alá a Kínai Fejlesztési Bank (China Development Bank, CDB) és az MFB: eszerint a CDB szerepet vállal a finanszírozásban, mégpedig az MFB által nyújtandó hitel forrásának részbeni biztosításával.
A 32 milliárdos keretösszegű hitelmegállapodás megkötésekor még úgy tervezték, hogy 2019 második felében, vagyis a közeljövőben már termelni fog az üzem. Sokatmondó, hogy a China BBCA Group Corp. honlapján például a mai napig az olvasható, hogy 2017 második felében elindul a projekt Szolnokon. Ez a határidő is elúszni látszik, ám most úgy tűnik, tényleg elkezdődhet a közeljövőben legalább a citromsavgyár építése Szolnokon.
Itt a bizonyíték: a BMW dolgozik a debreceni beruházáson
Elkészültek az első felvételek.
Százmilliárdos beruházást tervez Csányiék agrárcége
A határon túl is terjeszkedne a Bonafarm, tízéves terveket jelentettek be a cég születésnapi ünnepségén.
