Több mint 200 éves, és egykori debreceniektől származik az az üzenet, amit Kósa Lajos, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter adott át a városnak. A hatoldalas, üveglapok között megőrzött dokumentumot a tervek szerint a Déri Múzeumban tárják majd a közönség elé – tudósít az MTI.

Az írás jól olvashatóan maradt meg. Az üzenetben olvasható például az, hogyan pusztította el a tűzvész 1504-ben a városnak előbb a déli, majd az északi részét, milyen volt a korábbi leégett templom, hogyan lett hamuvá az új templom két tornya az 1802-es tűzben, ami miatt újra kellett önteni az "öregbik Rákóczi György erdélyi fejedelem" által 1638-ban adományozott 50 mázsás harangot, illetve hogyan fogott 1805-ben ismét templomépítésbe az eklézsia.

Név szerint sorolja fel az írás a főbírót, a szenátorokat, a nótáriusokat, az esküdteket, a prédikátorokat, a professzorokat és a kántorokat, de részletes összehasonlítást tesz "Nemes Szabad Királyi Debrecen Városa" és Bethlen Gábor fejedelem címere között.

A páratlan debreceni dokumentum szerzői a főrésztől csillagokkal elválasztott utolsó mondatukban "hűségnek példájaként" említik a város ítélő bíráját.

A dokumentumot Kósa Lajos a Csokonai Nemzeti Színházban rendezett kultúra napi ünnepségen adta át. Azt mondta: a dokumentum nem városi vagy egyházi vezetőktől származik, hanem "a közösség egyszerű tagjai" rögzítették az eklézsia állapotát, a város dolgait, mindazt, amit a környezetükről fontosnak tartottak eljuttatni az utókornak. Az üzenet állítólag másfél évtizede került elő, és Kósa Lajos úgy fogalmazott: kalandos úton jutott el hozzá.