Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Minden szülő tudja, hogy gyermeke boldogabb és jobban viselkedik, amikor jól kipihente magát. Ez azonban nem jelenti, hogy gyerekünk örül, ha le kell feküdnie.

A gyerekeknél általában kétféle alvási probléma szokott felmerülni: egyáltalán nem akar lefeküdni, vagy pedig felébred éjjel. Ha az előbbiről van szó, tudnunk kell, hogy egyes gyerekek azért nem akarnak lefeküdni, mert ha a sötétben egyedül maradnak, szeparációs szorongást éreznek.

Mások agya túl aktívan pörög, és nehéz lehet egy másfajta, nyugalmi állapotba kerülniük. A gyerekek alvására többféle könnyűalvási szakasz jellemző, mint a felnőttekére, és még meg kell tanulniuk, hogy ha megmozdulnak, attól még nem mindig kell felkelniük, és azt is, hogyan kell ilyenkor visszaaludni.

Az alvási szokások kialakítása az egyik legnehezebb szülői feladat. Ám ha sikerül, annak van az egyik leginkább pozitív hatása a család életére. Fogjuk fel úgy, hogy a mi dolgunk segíteni gyerekünknek egészséges viszonyt kialakítani az alvással kapcsolatban, és megtanítani, hogy jól érezze magát az ágyában.

Íme 10 tipp ehhez!

1. Határozzuk meg, mi a gond

Számoljuk össze, hány órát alszik gyerekünk egy héten! Gondoljuk végig, vajon miért nem akar lefeküdni! Több időt akar velünk tölteni? Túl sokat alszik napközben? Először ezeket orvosoljuk!

2. Következetesség

Legyen tervünk, amelyhez az egész családunk tudja tartani magát! Egyszerre csak egy dolgot változtassunk – például hogy veszekedés nélkül történjen a lefekvés vagy hogy egész éjjel ágyban maradjon gyerekünk. Akár két hétig is eltarthat egyetlen dolgon változtatni.

3. Képviseljünk egységes álláspontot

Ha nem értünk egyet a párunkkal abban, mikor kellene gyerekünknek lefeküdnie, abból sok feszültség keletkezhet. Ha egymásnak ellentmondó elvárásokat tapasztal, gyerekünk kijátszhatja a két szülőt egymás ellen.

4. Legyen a lefekvés különleges

Soha ne fenyegessük a gyerekünket a lefekvéssel! Inkább állítsuk be úgy, mint egy különleges alkalmat, amikor bekuckózhat egy könyvvel, mielőtt a növekedéshez, tanuláshoz és a sok napközbeni energiához szükséges pihenést megkapná.

5. Említsük meg, ha valamit jól csinál

Vegyük észre és mondjuk el, ha gyerekünk valamit helyesen csinál a lefekvéshez készülődés során, például ha felhajtás nélkül kiszáll a kádból vagy kérés nélkül felveszi a pizsamáját.

6. Alakítsunk ki az alváshoz kapcsolódó szokásokat

Felnőttként az esti rutin természetes – levetkőzünk, megmossuk a fogunkat és az ágyban olvasunk. Alakítsuk ki őket gyerekünk számára is, és minden este ugyanolyan sorrendben végezzük őket!

7. Ne siettessük

Ahhoz, hogy gyerekünk agya az aktív pörgés után lecsendesedjen és pihenésre tudjon váltani, a fürdés kezdetétől egy órát kell hagynunk a villanyoltásig.

8. Használjunk éjszakai fényt

Egy kisgyerek számára úgy tűnhet, hogy a sötétség eltünteti az ismerős tárgyakat a szobájában. Egy halvány lámpafénynél láthatja, hogy semmi nem változott, és így nem zavarja semmi az elalvást.

9. Szorítkozzunk a minimumra

Villanyoltás után még egy korty vizet kér, vécére kell mennie vagy bátorító ölelésre van szüksége? Álljunk rendelkezésre, de a lehető legkevesebb interakció történjen, ne jutalmazzuk ilyenkor figyelmünkkel!

10. Az alvást pozitívumként állítsuk be

A gyerekek nem képesek maguktól belátni, hogy ha eleget alszanak, másnap nem lesznek nyűgösek. Ahogy gyerekünk egyre idősebb lesz, beszéljünk erről neki, sőt arról is, milyen nehéz lesz felkelnie, ha nem alussza ki magát.

A fenti cikk a Mi jár a gyerekem fejében? című könyv szerkesztett részlete. A könyvben szereplő több mint 100 mindennapi helyzet segítségével megfejthetjük gyerekünk viselkedését, megérthetjük a mögötte húzódó pszichológiai magyarázatot és megtalálhatjuk, hogyan reagáljunk megfelelően. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.

HVG Extra Business HVG Könyvek

Hogyan tanulnak a gyerekek?

Gyermekünk agya kezdetben egy csapat rendezetlen, egymáshoz még nem kapcsolódó sejtből áll. Ahogy telik az idő, ezeknek az idegsejteknek milliói kapcsolódnak egymáshoz, és a közöttük lévő kapcsolatok az ismétlés, a próbálkozás, az utánzás és a problémamegoldás hatására megszilárdulnak.