Valóban termőföldeken építi fel debreceni gyárát a BMW, de ezek értéke eltörpül a beruházás teljes értéke mellett – jelentette ki Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormányinfón. Közölte, hogy összesen 440 hektárnyi területet vonnak ki, ezek értéke 1 milliárd forint, míg a teljes beruházásé 1 milliárd euró. A kettő között 320-szoros a különbség – fogalmazott a kancelláriaminiszter.

A BMW gyár tervezett helyszíne

MTI / Czeglédi Zsolt

Szerinte büszke lehet mindenki, hogy az ország nyugati felén lévő győri Audi-gyár után a keleti országrészben is megvalósul egy ekkora projekt. A miniszter úgy látja, hogy a földek kivonása megéri az árat, mert több mint 1000 munkahelyet teremt közvetlenül a gyár, míg közvetve ennek a többszörösét.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatót tart a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtótermében 2018. augusztus 14-én

MTI / Kovács Attila

Kérdésre válaszolva Gulyás Gergely elmondta, hogy a BMW-gyárban nem egyszerű betanított munkásokat alkalmaznak majd, hanem magas hozzáadott értékű munkát végeznek a dolgozók. Szerinte ezek a duális képzésből kikerült emberek lesznek, akik jóval az átlagos magyar fizetés felett fognak keresni.

A miniszter azt állította, hogy az állami támogatás pontos mértékéről még nem döntöttek, mert még nincs meg a gyár végleges terve, és az még fel sem épült. De azt elismerte, hogy az ilyenkor szokásos mértékben támogatják a beruházást. Faggatózásra elárulta, hogy a tízmilliárd forintot meghaladó – később pontosítva azt mondta – több tízmilliárdos támogatásról van szó. Csak összehasonlításképp: a Mercedes 29,7 milliárd forint állami támogatást kapott, amiért Kecskeméten épített gyárat.

Mekkora állami támogatást nyújt a kormány a debreceni autógyár létesítéséhez?

– ezt az írásbeli kérdést küldte el még augusztus 3-án Mesterházy Attila, MSZP-s képviselő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek. Választ még nem kapott. A politikus emlékeztetett, azok a nagyvállalatok, amelyek sok munkahelyet hoznak létre, vagy nagy értékű termelést valósítanak meg, egyfajta kockázatcsökkentő támogatást kérhetnek a kormányzattól pénz, vagy adókedvezmény formájában. „Nyilvánvaló nemzetgazdasági érdek, hogy minél kisebb támogatással lehessen hazánkba csábítani befektetéseket, illetve lehetőleg olyan ágazatokban valósuljanak meg ezek a beruházások, amelyeknek nagy a hozzáadott értékük” – olvasható a miniszterhez írt levélben.

„Mennyibe fog ez nekünk kerülni? Én is adófizető vagyok, nyugodtan fogalmazhatok többes számban” – reagált a LMP-s Murguly Mátyás. Pártját is aggasztja az üzlet átláthatósága, szeretnék tudni, milyen megállapodással jön Debrecenbe a BMW. A képviselő hangsúlyozta, „a beruházás jól hangzik, de lehetnek negatív mellékhatásai, olyanok, amiken még a csok sem segít”. Emlékeztetett, hogy a BMW megjelenésével akár 30 százalékkal is drágulhatnak a lakások a városban, albérletet pedig lehetetlen lesz találni. „A lakhatási probléma csak egy a sok közül, csomó sebből vérzik az ügy”, a politikus szerint nem elég, hogy az ingatlanárak az egekbe ugranak majd, a bérek nem fognak változni. Úgy fogalmazott,

Győrben az Audi közelsége meghozta a bérversenyt: ha dolgozót akartak, muszáj volt emelni. Mellettünk Románia és Ukrajna van, ott kevesebbet keresnek, ezért kedvez majd a román és az ukrán vendégmunkásoknak a beruházás.

MTI / Krizsán Csaba

Murguly Mátyás a hvg.hu-nak azt mondta, ha a kormány nem mondja meg, mekkora támogatást vagy kedvezményt adott a BMW-nek cserébe a debreceni gyárért, pártja kiperli az adatokat. Csakúgy, mint a stratégiai partnerek esetében: Szél Bernadett, az LMP társelnöke még 2014-ben fordult közérdekű adatkéréssel az akkor még létező Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, hogy megtudja, mekkora adókedvezményeket kaptak a vállalatok. A minisztérium azonban adótitokra hivatkozott, és nem adta ki az adatokat. Az LMP perelt, első- és másodfokon is nyert, majd a Kúria is kimondta, az adókedvezmény is közpénznek minősül, így az ilyen formában nyújtott támogatások összege is nyilvános adat. „Muszáj lesz a nyomásgyakorlásnak ezt a módját választani” – utalt Murguly Mátyás arra, hogy a debreceni ügyben is titkolózásra számítanak.

Más kérdés, hogy a beruházásokhoz kínált állami támogatásokat az Európai Bizottságnak is jóvá kell hagynia, így azok nem maradnak titokban. A támogatások listáját időről időre a Külgazdasági és Külügyminisztérium is közzéteszi, így egyszer nyilvános lesz majd az adat, kérdés, erre mennyit kell várni.

Polgármester: be kell vállalni

A város fideszes polgármestere, Papp László nemrégiben interjút adott a Debrecen Televíziónak. Azt mondta, hogy „Debrecen közigazgatási határain belül mintegy 17 ezer hektár termőföld van, melyből 10 ezer hektár jó minőségű. A BMW-gyár betelepítésére valamivel több mint 400 hektárnyi területet használnak majd fel, ami a jó minőségű termőföldterületek mindössze 4 százaléka.” A polgármester szerint a város jövője miatt ezt be kell vállalni, hiszen a munkaerőt, a város adóbevételeit, versenyképességét, vonzerejét tekintve „olyan mértékű előnyökkel jár, ami nem összemérhető azzal a hasznosítással, amelyet jelenleg képvisel ez a terület”. Beszélt arról is, hogy mire számíthatnak a gazdák: „azt az álláspontot képviseljük, hogy aki eladja a területet, attól megvesszük, viszont aki szeretne gazdálkodni, annak csereföldet biztosítunk”. Hangsúlyozta, hogy azon a környéken vannak hasonlóan jó minőségű termőföldek.

A földek egy része arrafelé aranyat ér, másik részén még a gaz is megsül

– mondta a hvg.hu-nak egy tanyagazda. Hozzátette: igazán értékes földet a Hortobágyig találni, „ahogy távolodunk a Tiszától, egyre rosszabb, csak legelőnek jó, vagy ott, ahol akácfa fogja meg a homokot, tűzifát lehet termelni, gazdálkodni nincs értelme".

MTI / Czeglédi Zsolt

A hvg.hu-nak egy debreceni nagyvállalkozó, Forgács Barna úgy becsülte, hogy azon a részen, ahol a BMW gyárat épít, egy hektár föld értéke 40 aranykorona lehet. A Magro.hu összefoglalója szerint Magyarországon egy hektár aranykoronában kifejezett értéke átlagosan 19. Gyengébb minőségűnek számítanak a 0 és a 17 aranykorona közé esők, jónak a 17 és a 25 közöttiek, kiválónak pedig a 25 aranykoronánál többet érők. Cikksorozatunk második részében a debreceniek közül volt, aki örült a beruházásnak, mert az üzemben normális fizetésért lehet majd dolgozni, lesz normális buszjárat, rendes infrastruktúra, esetleg kerékpárút. Másoknak viszont nem tetszik, hogy – ahogyan ők fogalmaztak – az orruk előtt adják el a magyar termőföldet.

A helyieket aggasztja az is, hogy a város, állami garanciával ugyan, de 44 milliárd forintos hitelt vesz fel az új ipari parkra. A kölcsönről azt lehet tudni, hogy

• rövid futamidejű,
• 2023-ig kell visszafizetnie a városnak,
• két lépésben hívnák le: idén 8,5 milliárdot, jövőre 35,5 milliárdot használnának fel,
• a földekért kapott pénzből előtörlesztenének vagy végtörlesztenének.