Philipp Schwabl, a Bécsi Orvostudományi Egyetem gasztroenterológiai és hepatológiai részegének vezető kutatója az osztrák fővárosban október végén rendezett európai gasztroenterológiai találkozón tartott előadásában kifejtette, hogy bár nagyon keveset tudunk még a mikroműanyagoknak az emberi egészségre gyakorolt hatásáról, ám
erős a gyanú, hogy a mindenütt jelenlévő részecskék emésztőszervi panaszokat okozhatnak, sőt más szervekbe, szervrendszerekbe is bejuthatnak.
Próbára teszik immunrendszerünket, toxikus anyagokat és kórokozókat is szállíthatnak
A Bécsi Orvostudományi Egyetem és az Osztrák Környezetvédelmi Ügynökség közös kutatási programja során a világ nyolc országában, Finnországba, Olaszországban, Japánba, Hollandiában, Lengyelországban, Oroszországban, Nagy-Britanniában és Ausztriában vizsgálta az emberi ürülékben elforduló mikroműanyagokat.
Megállapították, hogy az elfogyasztott ételekből és italokból kilenc különböző típusú műanyag kerül az emberi tápcsatornába.
A kísérletben részt vevő személyek egy héten keresztül naplót vezettek arról, hogy mit fogyasztottak. Ez alatt az idő alatt székletmintákat is gyűjteniük kellett. A naplóbejegyzésekből kiderült, hogy mindegyikük fogyasztott műanyagba csomagolt étet, illetve műanyagpalackos italt. A székletmintákat az Osztrák Környezetvédelmi Ügynökség laboratóriumában elemezték, és egy teljesen új analitikai módszerrel tízféle műanyagra vizsgálták. A kilencféle, 50 és 500 mikrométer nagyságú műanyag részecske többsége polipropilén (PP) és polietilén-tereftalát (PET) volt.
A kutatók tíz gramm emberi székletben átlagosan 20 műanyagrészecskét találtak.
Philipp Schwabl előadásában kifejtette, hogy ez az első olyan vizsgálat, amely bizonyítja azt, amit a gasztroenterológusok már régóta sejtenek; a mikroműanyagok benne vannak az élelmiszerekben, ahonnan bekerülnek a tápcsatornába. Állatkísérletek tanúsága szerint azok a mikronnyi műanyagrészecskék, amelyek
képesek átjutnak a vér- és nyirokedények falán, bejutnak a vér- és nyirokrendszerbe, és azokon keresztül a májba.
A mindennapjainkat körülvevő műanyag mennyisége az ötvenes évek óta folyamatosan nő. Becslések szerint a műanyaghulladék 2-5 százaléka kerül az óceánokba, ahol a tengeri élőlények elfogyasztják, majd így jut be az őket fogyasztó ember szervezetébe. Nagy a valószínűség annak is, hogy a műanyagba csomagolt ételekkel is italokkal is viszünk be mikroműanyagot a szervezetünkbe. A minap a National Geographic tette közzé a Greenpeace kelet-ázsiai divíziójának kutatási eredményeit, amely szerint
a világ 21 országában vizsgált 39 étkezési só-márkából 36 mikroműanyagot tartalmazott.
