A földtörténet során a közel 100 ezer éves ciklikussággal változó melegedési és lehűlési időszakokat a Föld pályájának változásai okozzák, azaz, hogy milyen formájú elliptikus körön, milyen forgástengellyel kering a Föld a Nap körül. Ettől függetlenül a XIX. században kezdődött ipari forradalom hatására a Föld légkörében a szén-dioxid, a metán és egyéb üvegházhatású gázok mennyisége olyan mértékben megnőtt, ami felülmúlja a földtörténeti ismert értékeket. Ez a légkör gyors ütemű melegedését idézi elő és hatással van az eddig megszokott időjárás alakulására.
A klímaváltozás következtében világszerte nagy átalakulások zajlanak a szőlőtermesztő területeken. A hirtelen hőmérsékletváltozások, a kiszámíthatatlan csapadékeloszlás, az aszályok miatt nemcsak a hozam csökken, hanem a stílus is változik. Egyes borvidékeken jobb a helyzet, máshol egyre rosszabb, de minden kontinensen érezhető a hatása.
Az átlaghőmérséklet növekedése miatt előrébb tolódnak a szőlő fenofázisai: a rügyfakadás, a hajtásnövekedés, az érés. A tavaszi fagyok a korábbi fakadás miatt gyakrabban érhetnek fiatal hajtásokat, a szüreti időszak lerövidül, összeérnek a fajták, a szüreti feldolgozásnál a meleg idő miatt nagyobb hangsúlyt kap az éjszakai szüret, a hűtött feldolgozás.
A bornagyhatalmak, mint pl. Bordeaux, Rioja, Napa, vagy a mediterrán területek küzdenek a magas cukortartalmakkal, melyek magas alkoholfokokat eredményeznek.
Magyarországon nagyok a szélsőségek
A 2010. év például kirívóan csapadékos volt, a Bükki borvidéken az éves csapadékmennyiség elérte az 1500 mm-t, aztán 2011-et a szárazság jellemezte, nagyszerű borok születtek az előző évből a talajban maradt csapadéknak köszönhetően. 2014-ben nagyon rendszertelenül esett az eső, ezért több borvidéken gond volt a növényvédelemmel, máshol kevés, de jó minőségű bor készült. 2015-ben extrém hőhullámok érkeztek, így a fehér fajtáknál számos esetben elégtek a savak. 2016-ban elfagytak a fiatal hajtások, erős nyári jégverés érte a Somlói és a Balatonboglári borvidéket. 2017 elején komoly téli fagykárokkal kellett szembenézni, majd a nyár folyamán öt hőhullám érte el Magyarországot, azonban a kevés, de viszonylag jól eloszló csapadék mégis kiemelkedő minőséget ígér.
Megoldások vannak, de ezek emelik a termelési költséget.
Az öntözés bevezetésén egyre többen gondolkodnak, például az Alföldön, vagy a meredek hegyoldalak esetében. A jelenlegi legjobb alternatíva a nyomáskompenzált csepegtetőtestekkel ellátott táplálóöntözés. Olasz-, Spanyol- és Németországban, valamint Svájcban és Ausztriában is öntözik azokat a területeket, ahol a klimatikus tényezők miatt indokolt. Az „újvilági” szőlőtermesztő országokban természetes a hiányzó csapadék öntözéssel való pótlása. Magyarországon a hatvanas években Balatonbogláron a csemegeszőlőt öntözték, melynek költségei a bécsi piacon megtérültek. Napjainkban a csemegeszőlőt az igényes cégek már mindenhol öntözik.
Az Egri borvidéken egy amerikai–izraeli–magyar pályázat keretében, illetve később FM-támogatással 10 éven keresztül folyt egy táplálóöntözéses tartamkísérlet Chardonnay szőlőfajtával. Akkor még sokan értetlenül nézték a kutatóintézetet.
Tízéves átlagban 25 százalékos termésnövekedést sikerült elérni anélkül, hogy a must cukortartalma jelentősen csökkent volna;
a must és a bor aromaanyagai nem változtak szignifikánsan, az évjáratok nagyobb különbségeket idéztek elő, mint az öntözéses kezelések; a táplálóöntözés hatására javult a rügyek téli fagytűrése.
A NAIK Szőlészeti és Borászati Kutató Állomása Badacsonyban évek óta folytat talajtakarásos kísérleteket, szerves növényi hulladékot juttatnak ki a talajfelszínre. Eredményeik szembetűnőek a talajnedvesség megőrzését és a vegetációs felület aktivitásának megtartását illetően.
Az alanyfajták használatát a jövőben még inkább át kell gondolni, törekedni kell a szárazságtűrőbb alanyok alkalmazására. Egyes fitotechnikai eljárások tudatosabb használatával eredményesen védekezhetünk a fürtök, bogyók napperzselése, illetve a hősokk ellen. Kelet-nyugati sorirány esetében a déli oldalon, észak-déli soriránynál a nyugati oldalon célszerű kevésbé kilevelezni a fürtök környékét. Az utóbbi negyedszázadban számos kutatás foglalkozott az UV-B sugárzás káros hatásaival.
A szőlőlevélen és a bogyókon perzselési tünetek jelentkeznek, beltartalmi anyagaik változnak. A fehér szőlőfajtáknál nagyobb a kár, mint a kékszőlőknél. A világ többi borvidékén akkor jelentősebb az UV-B sugárzás hatása, ha nagy meleggel és aszállyal párosul. Jelentős kutatásokat folytatnak a világban – többek között Németországban – a klímaváltozás hatásait illetően azon a területen is, hogy a levegő szén-dioxid-tartalmának folyamatos növekedése hogyan hat a szőlő vegetációs felületének fotoszintetikus aktivitására, vízháztartására, valamint a termés, illetve a borok kémiai összetételére. Ennek értékelésére még várnunk kell. Az új szőlőfajták és klónok nemesítésénél megváltoztak a prioritások.
A korán érő, nagy cukorfelhalmozó képességgel rendelkező fajták helyett a nemesítők előnyben részesítik a később érő, kevesebb cukrot produkáló fajtákat és klónokat. Számolni kell a jövőben a fajtaváltás kérdésével is, az egyes terroirok jellege változni fog a melegedés miatt.
Számítani kell arra is, hogy hazánkban eddig ismeretlen szőlőbetegségek és kártevők jelennek meg a megváltozott klimatikus feltételek következtében. Aggasztó a parlagfű terjedése az ültetvényekben. Az észak-magyarországi borvidékek esetében különböző klímamodellek alkalmazásával vizsgálatok indultak az egyes területeken várható klímaváltozási hatásokat illetően, nagy felbontású adatbázisok alkalmazásával.
A nyár első felében egyre többször előforduló jégesők miatt szintén megfontolandó a korai lelevelezés. A jégeső ellen korábban ezüst-jodidot vivő rakétát lőttek a fellegekbe, a vegyület fent szétoszlott, így megakadályozta a nagyobb jég-kristályok kialakulását. Később egyes borvidékeken több cég üzemeltetett olyan kis „kályhaszerű” berendezéseket, amelyek jégesők közeledésekor acetonos ezüst-jodidot párologtatnak a levegőbe és így kerülik el a nagyobb jégkristályok összeállását. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) ez év május elejétől egy olyan összetett, egész országra kiterjedő jégkármérséklő rendszert („Jéger”) kezdett el működtetni, mely az elvárások szerint jelentős mértékben csökkenteni fogja a jégkárt a mezőgazdasági területeken. Argentínában, Mendoza környékén jéghálóval fedik a vegetációs időszakban a lombozatot,
Az I. Országos Szőlész-Borász Konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata. Az előadás és a cikk elkészítéséhez segítséget nyújtott a NKFI6 113209. sz. OTKA pályázat.
