0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

A dísznövények is megszenvedik, hogy már nincs négy évszakunk

Az idei időjárás is számos meglepetést okozott a dísznövény-kereskedelemben. Például Németországban, ahol a mieinknél hűvösebbek a nyarak, óriási erőfeszítéseket követelt a faiskoláktól az idei szokatlan nyári forróság és a szárazság, jelentősen megemelve a kiadásaikat.

Korábban óvatosabban fogalmaztak, mára egyértelművé vált, hogy az időjárás nagymértékben kihat a dísznövénytermesztésre és termékeik forgalmára. Az egyik német szaklapban megjelent cikk egyenesen arra figyelmeztet, hogy számolni kell a szélsőséges időjárási helyzetekkel és arra föl kell készülni a jövőben. Mindez azért érdekes, mert Németországban, ahol a mieinknél hűvösebbek a nyarak, óriási erőfeszítéseket követelt a faiskoláktól az idei szokatlan nyári forróság és a szárazság, jelentősen megemelve a kiadásaikat. A kultúrák különböző érzékenységgel reagáltak a szárazságra.

A konténertelepeken, ahol korábban csak éjszaka öntöztek, a hosszú heteken át tartó forróság és szárazság miatt naponta 2-3 alkalommal újabb öntözéseket iktattak be.

A frissen iskolázott szabadföldi állományokban a kezdetektől rendszeresen gondoskodtak a vízutánpótlásról, miután májustól kezdve az észak-németországi területeken, de szerte Európában sem esett számottevő csapadék. Júliustól az idősebb állományok is rendszeres öntözésre szorultak, ám ennek ellenére sem fejlődtek kellőképpen. A kisebb cserjék és sövénynövények alig érték el a normál minőséget, és a szolitereknél is kisebb mértékű volt a ránövekedés. A faiskolai szaporítóanyag-termelés is megsínylette a hőséget, ám a kiterjedt szabadföldi felületeket nem lehet árnyékolással a tűző naptól megvédeni.

A szabadföldi és a konténertelepeken az üzemanyag- és áramköltségek megugrottak. Szivattyúkat vásároltak, a meglévőket karbantartották, de volt, ahol új kutakat is fúrattak.

A termelés csökkenése és az aszály okozta veszteség már az őszi idényben többféle fafaj hiányához vezetett, és azt valószínűsítik, hogy tavasszal sem lesz minden elérhető a kívánt méretben és minőségben.

A faiskolák megnövekedett termelési költségei, a magasabb ráfordítás és az alacsonyabb jövedelem áremelkedést vetít előre. A forró és száraz hónapok arra is rávilágítottak, hogy a termékkínálat keresletét is az ár fogja szabályozni.

Az év első és második felére eső hazai virágos ünnepek – nőnap, húsvét, anyák napja, ballagás, halottak napja és a karácsony – körüli időjárás nagyban meghatározza a termékek forgalmát. A tavaszról már korábban lemondtunk, idén a nyárias idő november közepéig elnyúlt.

Négy évszakunk már nincs, lassan lehet, hogy kettőben kell gondolkodnunk?

Ennek okán a legígéretesebb értékesítési időszakok rövidülnek, a jelentkező, amúgy élénk kereslet egyre gyorsabban lefut, a kertészetek kénytelenek rövidebb idő alatt „levezetni” a termékeiket.

A hazai termesztésből származó áruk piacát értékelve: az enyhe tél jót tett a cserepes primuláknak és a nőnapi forgalomnak, majd amikor hirtelen fagyosra és havasra váltott, megnehezítette a korai húsvét kiszolgálását, tönkretette a tavaszi árvácskák piacát. A késői tél után hirtelen nyáriasra változott időjárás visszatarthatatlanul beindította az egynyári és balkonnövények iránt támadt, felfokozott keresletet. Míg az árvácskából torlódtak az eladatlan készletek, a muskátli hamar elfogyott, hiány alakult ki.

Az egynyári és balkonnövényeket, évelőket nem győzték a piacra hordani a termelők. A kimagasló forgalmú anyák napja után megtorpant a vásárlói kedv, és később sem támadt föl.

A vásárlók korán beültették kertjeik virágágyásait, balkonjaik, teraszaik edényeit. Az egyre melegebb és szárazabb hetek azonban nem kedveztek a kora és késő nyári értékesítésre nevelt áruféleségek, cserepes különlegességek piacának sem. A korán tönkrement egynyári növényeket hamar kétnyárira cserélték, így az őszi árvácskák pillanatok alatt elfogytak, hiány keletkezett. A hosszú meleg, nyárias ősz megnehezítette a feltorlódott cserepes krizantémok halottak napi értékesítését. A november közepéig tartó enyheség miatt megnyúlt ugyan az értékesítésük, de nem az elvárt áron. Ugyanebből a termékből időben érkezett és jól fogyott a szálas áru, a sírkertlátogatások idején napfényes, nyárias volt az időjárás.

A karácsonyig kínált ciklámenek értékesítése ütemesen folyik, míg vontatottabbá vált a mikulásvirágoké.

Az idei nyár előbb-utóbb kikényszeríti a hőségtűrő és alkalmazkodó ún. „klímanövényekről” való gondolkodást, szinte valamennyi szabadföldi faj esetében. A hazai egynyári- és balkonnövény-termesztők némelyike már elgondolkodott azon, hogy a megtartási nehézségek miatt fellépő rövidebb életciklus, és a vevők kudarcérzete kedvezőtlen irányba fordíthatja a keresletet. Ezek ellen biztonságosabban fenntartható fajtaválasztékkal és a vevők számára készített gondozási útmutatókkal lehet tenni.

A klímaváltozás az egyes termesztési folyamatokat is kedvezőtlenül érinti, növényvédelmi problémához, időzítési nehézséghez vezet.

Így a nyáron át nevelt, az őszi piacra szánt fontos cserepes virágzó kultúrák mindegyikénél tapasztaltak ilyesmit: a hőség fölerősítette a ciklámen gombás eredetű megbetegedését, késleltette a krizantém virágindukcióját, növelte a mikulásvirág termetét. A ciklámenállományokban megnőtt a kiesések száma, a krizantémtételek a szakaszos helyett egyszerre árasztották el a piacot az árakra ható túlkínálat érzetét keltve, míg a nagyobb testűvé nőtt mikulásvirágokat nehezebben lehet csomagolni, szállításkor több helyet igényelnek, ráadásul az enyhe időjárás miatt nem alakult ki irántuk kereslet a megszokott időben.

Forrás: