December elején a lengyelországi Serockban nemzetközi szakmai tanácskozást tartott a Lengyel Húsmarhaszövetség és lengyelországi Mezőgazdasági Termelői Szakszervezetek Szövetsége – a helyi agrártárca támogatásával –, amelyen jelen voltak az európai húsmarhapiacot meghatározó szervezetek döntéshozói és képviselői. Az eseményről több részben számolunk be: másodikként a marketinglehetőségek és a nemzeti marketingstratégiák témakörben elhangzottakról.
Jean Francoise Hocquette francia szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a „reklámokat” érdemes sztorikkal színesíteni. Úgy vélte,
E termékek amúgy is kimagasló minőségűek, amit a védjegyük (pl. La Belle Rouge) is igazol.
A szakértő hozzátette azt is, hogy a marhahústermelés alapjául szolgáló borjú-előállítást világszerte döntően családi gazdaságok végzik hagyományos – fenntartható – elemek szerint. Ezzel is biztosítják generációról generációra a vidéki élet fenntartását. Mint mondta, ez
Hocquette megjegyezte, a fajtatisztaságot is előnyben részesíti a francia fogyasztók, és ez árban is tükröződik. Továbbá az erős nacionalista szellemiség is hat a fogyasztói körre – az évi 25 kg/fő-s franciaországi marhahúsfogyasztást kifejezetten hazai termékekkel teljesítik.
Ez a nacionalizmus azonban nem minden országban figyelhető meg Dr. Agnieszka Wierzbicka, a Varsói Tudományegyetem professzora szerint. Úgy vélte, emiatt a termékinnovációkra egyre nagyobb szükség van, és az újfajta termékek hozzájárulhatnak a marhahúsfogyasztás emelkedéséhez. Megjegyezte, ez magával hozza a környezettudatos és precíziós gazdálkodás fenntartását és vidéki munkaerő megtartását is.
A professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy a marhahús-előállítást egyre többször negatív színben tüntetik fel a különböző szervezetek, a káros dolgok között említve a nagy területigényt, a nem túl hatékony fehérje-előállítást, a jelentős széndioxid-lábnyomot és metánkibocsátást. Ám, mint mondta,
A fogyasztói kör mégis elfogadta ez utóbbiak „természetes” jelenlétét a világban és egyúttal szívesen veszik e húsokat és termékeket, a marhahússal szemben pedig – a negatív „kampány” hatására – elutasítóak.
Mint elhangzott, nemzeti marketingstratégiák alapján létrehozott termékek (amilyenek Írországban, Franciaországban, Ausztriában, Lengyelországban vannak) akkor lehetnek sikeresek, ha előállításuk a fenntarthatósági irányelveket követi és a jövőben is ezekhez alkalmazkodik, persze kihasználva az ehhez kapcsolódó állami és uniós forrásokat.
A jövőről szólva Joaquim Ordeig Vila, a DG AGRI munkatársa elmondta, hogy
A jelenleg legnagyobb importigényt mutató baromfiszektor (az összes húsimport 175 százaléka marhához képest) is 29 százalékos csökkenést jelez előre. Ellenben a legkisebb importigényű kiskérődző-szektor jóval nagyobb növekedéssel számol. Vila szerint a változások oka az egyre növekvő globális népesség és az importáló országokban lévő csökkenőben lévő, legeltetésre fordítható földterületek aránya.
