A törékeny virágú növényt Janka Viktor magyar botanikus fedezte fel a Szársomlyó hegy déli lejtőjének alján, az egykori villányi református temető fölött 1867. február 18-án. Ezen a lejtőn az állomány ma is több mint százezer tövet számlál.
|
A kétforintos virág A faj a magyar természetvédelem egyik emblematikus növénye. A magyar kikerics volt az első, hatóságilag védett növény Magyarországon, védettségét 1944-ben hirdették ki. Képe díszítette a rendszerváltás után kiadott, de a forgalomból már kivont kétforintos érme hátlapját. Újabban a védett eredetű villányi borok címkéjén tűnik föl, jellegzetes hatszirmú virágával jelölik 2006-tól a hegyközség által meghatározott feltételeknek megfelelő nedűket. |
|
A klímaváltozás nyertese A mediterrán klíma jellemzői meghatározóak a növény számára, ezért a klímaváltozásra, a melegedésre is kedvezően válaszolhat. Bár a többéves mérések a virágzó példányok számában még nem mutattak ki változást, hiszen a csírázás után csak a harmadik-negyedik évben virágzik először a magyar kikerics, a csírázó magok és a fiatal egyedek száma jelentősen megnőtt. |
A magyar kikerics (Colchicum hungaricum) az egyszikűek (Liliopsida) osztályába, a liliomvirágúak (Liliales) rendjébe, a kikericsfélék (Colchicaceae) családjába tartozó faj. Hagymás növény. Legföljebb 20 cm magasra nő. Két-három szálas, vagy szálas-lándzsás levelet hoz. A levél széle pillás, ami a faj fontos jellemzője. Tőálló virágai rendszerint fehérek vagy rózsaszínes-fehérek. Egy növény akár 10-15 virágot is hozhat egy virágzási ciklusban. A kelyhet formáló lepellevelek 3-4 cm hosszúak, 0,5-1,5 cm szélesek, szálasak vagy hosszúkás-lándzsásak. A három rövidebb és három hosszabb porzó sárga. A három bibe hosszabb a porzóknál. A többi, tavasszal nyíló kikericsféléhez hasonlóan virágai és levelei együtt hajtanak ki. Háromrekeszű toktermése áprilisban vagy májusban érik meg. Kimondottan a meszes talajt kedveli, ezért a hegy déli oldalán a mészkőpadok gyorsan száradó, mohás sziklagyepeiben él.
|
A magyar mediterráneum A Szársomlyó mindössze 3,5 kilométer hosszú és 442 méter magas, a Villányi-hegység legmagasabb pontja. Mivel a hegy a Földközi-tengeri, enyhe, párás légtömegek elsődleges érkezési területén fekszik, a mediterrán hatások – főleg a téli félév alatt – az ország többi részéhez képest a legerősebben érvényesülhetnek, így növényvilága egyedülálló az országban. Különleges mikroklímájának köszönhetően 75 védett növény otthona. |
A magyar kikerics két populációja élt itt korábban, ám a nagyharsányi állomány időközben áldozatul esett a kőbányászatnak. A villányi populáció azonban, amely a szoborpark fölött tenyészik, életerős és fenntartható.
Fokozottan védett növény. A legelő állat a benne lévő mérgező alkaloida miatt nem bántja, ezért lelőhelyének korábbi bekerítése fölösleges, sőt a gyepkonkurencia miatt ártalmas is. 
Mivel a növény inkább vegetatívan szaporodik, azaz magot ritkán hoz, nagyon fontos, hogy a töve háborítatlan maradjon. Szedése vagy kiásása természetvédelmi bűntettnek számít. Mentése érdekében hagymagumóiból néhányat 1978-ban elültettek a Budai-hegység két helyén, a Sas-hegyen és Pilisszentiván területén. A terület a virágzás idején szervezetten látogatható, a Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársaival lehet egyeztetni.
