Dr. Tóth Miklós megemlékezett arról, hogy Jermy Tibor és Sáringer Gyula akadémikusok, a hazai kísérletes rovartan megalapítói tették lehetővé azt, hogy a rovarferomonokkal és az arra alapuló csapdák kifejlesztése kezdődhetett el Magyarországon.
Ahhoz, hogy eredményesen használható terméket lehessen kifejleszteni, széles körű alapkutatási tevékenységet kellett és kell ma is végezni, elsősorban a rovarok viselkedésével kapcsolatosan, hangsúlyozta a professzor. Meg kellett ismeri, hogy bizonyos rovarfajok melyik ivari alakja, melyik napszakban bocsátják ki feromonját. Addig ismeretlen új eszközöket és technikákat kellett meghonosítani, így például a csápválasz-ingereket mérő elektro-antennográfot, vagy a szélcsatornás olfaktométert, amellyel laboratóriumi körülmények között lehet természetközeli viszonyok között lehet vizsgálni a feromonválaszokat. Nagy technológiai lépést jelentett a rovarok (pl. gyapottok-bagolylepke) feromonjának levegőből való visszanyerése. Hazai és külföldi kémikusokkal is együttműködve a munkák eredményeképpen az elmúlt 40 évben több mint félszáz lepkekártevő, közöttük az almalevél-törpemoly, a lombosfa-fehérmoly, valamint az amerikai fehér szövőlepke fajspecifikus feromonjának kémiai szerkezetét sikerült meghatározni. A másik fontos rovarcsoport, a bogarak közül is sok feromont és más illatanyagokat is sikerült azonosítani.
Az alapkutatás sikerei, eredményei 1993-ban tették lehetővé azt, hogy a kertészeti termesztésében alkalmazható készülékek készüljenek. Ekkor alapította meg és szabadalmaztatta dr. Szőcs Gábor, dr. Ujváry István és dr. Tóth Miklós a CSALOMON® csapdacsaládot, akkor 25 kártevőre, amelyeket részletes alkalmazási útmutatóval forgalmaznak. A 2017-ben forgalomban lévő 190 különböző termék fele hazai fejlesztésű, a többi igény és szükség szerinti adaptációból származik, hallhattuk a szakembertől. A rovarok különböző viselkedési formáihoz, előfordulási idejükhöz és helyükhöz igazodva számos szabadalommal védett csapdatípust fejlesztettek ki, a ragacsos sátorcsapdától, a varsás és kalapcsapdákon át a színcsapdával, illetve ragacsgyűrűvel kombinált varsás csapdáig. Európa-szerte ismert, hasznos eszköz a talajra helyezett pattanóbogár-csapda, amely kora tavasszal a talajon mászó egyedeket fogja meg.
Dr. Tóth Miklós hangsúlyozta, hogy
Nagy segítséget nyújtanak az ökológiai termesztésben, illetve az integrált növényvédelemben az ok- és célszerű védekezésekhez. A fogási eredményeket sokféle körülmény befolyásolja, egyebek között az is, hogy egy adott kártevő rovarfaj a gyümölcsfa-lombkora melyik részén szeret leginkább tartózkodni. Éppen ezért a megfelelő kihelyezés alapvető fontosságú. Mindezekről a csalomoncsapdak.hu honlapon tájékozódhatunk.
A professzor elmondta, hogy az utóbbi időszakban indult új kutatási terület a hasznos rovarfajok csalogatóanyagainak alkalmazásának lehetőségei. Már forgalomba került az úgynevezett CSALOMON® [CHRegg] fátyolkatojás gyűjtőlap, ami többféle kultúrában a biológiai védekezés egyik hasznos eszköze lehet. A fátyolkák lárvái hasznos ragadozók, levéltetveket, atkákat, lepketojásokat pusztítanak nagy számban. A többkomponensű csalogató anyagot tartalmazó diszpenzerrel ellátott, érdes felületű fekete gyűjtőlap a nőstény egyedeket is vonzza, amelyek az érdes felületre szívesen helyezik el hosszú, hófehér szálon csüngő tojásaikat, amelyek a fekete színű lapon jól láthatók. A fátyolkatojásokkal megrakott lapot akár helyben hagyhatjuk, vagy még a tojások kikelése előtt áthelyezhetjük a növényállományok olyan részeibe, ahol jelentős a kártevő-fertőzöttség. A fátyolkák fölszaporítása, illetve telelésük segítése érdekében csalétkes lapokkal ellátott, szalmával töltött teleltető dobozokat helyezhetünk ki az ültetvénybe. A kísérletek az mutatják, hogy a csalétkes teleltetőkben 2-3-szor több fátyolka telelhet, mint a csalétek nélküliekben, így már ősszel elősegíthetjük a fátyolkák tömeges megjelenését kertünkben tavasszal.
