Így jellemezte a hazai borpiaci trendeket Fejes Botond, a Bortársaság értékesítési vezetője és Rozsnyói Krisztián, a Bortársaság HoReCa divíziójának vezetője, az egri Szőlészeti és Borászati konferencián tartott előadásukon.
A társaság 25 éves és évi 5 millió palack bort értékesít áruházláncokban, diszkontokban, kis üzletekben és a gasztronómiában. Elmondják, hogy az ő értékesítésük szemszögéből, hogyan néz ki a hazai piac, ezzel segítenek tájékozódni a termelőknek is.
Az áruházakban történő borvásárláskor általában három szempontot vesznek figyelembe a fogyasztók:
Kiderült, hogy a klasszikus márkák nem mennek ki a divatból az áruházláncokban, jó példa erre a Gere, a Bock, vagy a Nyakas borászat. Viszont a túl gyakori, vagy a nagy akciózás árthat a brand-nek, hiszen egy étteremben nem fogják a továbbiakban megrendelni azt a bort, amiből a boltban egy egész palackkal megkapnak 1500 forintért.
Ugyanakkor töretlen az illatos fajták térhódítása, a legnépszerűbb az Irsai Olivér, amit a cserszegi fűszeres, a muskotály és a Souvignon Blanc követ. A világfajták közül megkérdőjelezhetetlen a Chardonnay elsősége, de igen kedvelt a rajnai rizling, a pinot gris, pinot noir és a syrah. A magyar fajták közül az olaszrizling vívta ki az elsőséget, főként a Balaton körül, de a hárslevelű, a zenit és a kékfrankos is dobogósok.
A szakemberek véleménye szerint a koktélokon nevelkedő fiatal generáció az illatos fajtákon keresztül kezdi megismerni a borokat, ez is állhat az illatos fajták térhódításának hátterében.
Ha a borvidékek ismertségét nézzük, akkor a Balatoni borvidéké az elsőség, a sorrend ezután: a villányi, a szekszárdi, az egri és a tokaji borvidék.
Az oly sokáig kedvelt rozék népszerűségének szárnyalása viszont megtorpanni látszik, ugyan az áruházláncokban még a legjobban fogyó termékek közé tartozik, a gasztronómiában ugyanakkor fokozatosan háttérbe szorul, ugyanis 4-5 éve még 5 rozé is volt egy átlagos borlapon, ma jó, ha egyet találunk. Helyét a könnyű, fehér borok veszik át.
Ezek a trendek a gasztronómiában kicsit másképpen érvényesülnek. A kiskereskedelem ugyanis sokkal fogékonyabb az újdonságokra, a gasztronómia a következő, az áruházak pedig inkább követő magatartást mutatnak. A tendencia szerint, amikor egy kis borászat elindul, akkor először bekerül a borboltokba, onnan a gasztronómiába és végül sokkal később, mikor már berobbant a köztudatba, akkor nő meg iránta az áruházi kereslet.
Az friss trendek szerint megindult a pezsgők térhódítása, sőt egyre keresettebbek a magyar pezsgők. Tavaly a finedining éttermekben 16%-kal, a borbárokban pedig 5 %-al növekedett a kereslet irántuk.
