Távozásával nagy űrt hagyott maga után, hiszen évekig meghatározta a szervezet életét, kapcsolatrendszerének működését. A szervezet közgyűlése Fazakas Miklós nyárádkarácsonyfalvi gazdát választotta új elnöknek, akivel tevékenységükről beszélgettünk.
✦ Miként érintette az RMGE Maros szervezeti életét Csomós Attila halála?
– Távozása – bár tudtuk, hogy beteg – váratlanul érintett mindannyiunkat. Az általa felépített koncepcióval és irányításával működött évekig az egyesület, amelynek új jogi és gazdasági helyzetét tisztáznunk kellett. Alaposan megvizsgáltuk, miként tudjuk gyakorló gazdákként ellátni azokat a feladatköröket, amiket Csomós Attila betöltött, és hogy felelünk meg a további kihívásoknak, a gazdák jogos elvárásainak. Most már elmondhatjuk, hogy sikerült. Számunkra fontos volt folytatni az általa elkezdett munkát. Több elnökségi ülést, rendkívüli közgyűlést tartottunk, ezeken azt tapasztaltam, hogy mindenki pozitívan állt az egyesület mellé. Eldöntöttük, hogy továbbra is megszervezzük az általa elindított programokat, az akkreditált tanfolyamokat. A meglévő zöldségtermesztési, állattenyésztési és a farmerképző szaktanfolyamok mellett nemsokára akkreditáltatjuk a méhészetet is. De ami most a legfontosabb, feladatunk lett a falugazdász hálózat kiépítése.
✦ Tudomásom szerint ez a munka korábban már elkezdődött, de a magyar Agrárminisztérium támogatásának köszönhetően most újabb lendületet kaphat.
– Több éves tervezés és egyeztetés eredményeként a falugazdász hálózat kiterjesztését jelenleg valóban a magyarországi Agrárminisztérium koordinálja. Volt egy kísérleti jellegű programunk, két falugazdász már megkezdte munkáját az RMGE Maros szervezetnél. Ezt a programot bővítettük a magyar kormány által támogatott program alapján, Erdélyben 60 falugazdászt foglalkoztatnak. A helyeket szerződéses alapon osztották le, együttműködési szerződést kötve a különböző szakmai szervezetekkel. Nekünk négy főállású falugazdászunk van. A rendszer kiépítésében régióban gondolkodtunk, akár az autonómiatörekvést is figyelembe véve, a három megyét egy koncepció alá vettük, együttműködve a Székely Gazdaszervezetek Egyesületével és az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületének Szövetségével. Ezen belül megyei egyesületként mindenekelőtt szakmai tanácsadói munkakörben foglalkoztatjuk a falugazdászokat.
A Szülőföldön okosan program alapján a szakmai tudás erősítését tartjuk a legfontosabbnak. Öt embert alkalmaztunk, egy állást pedig megosztva, az RMGE Maros által támogatva tartunk fenn. 
A tanfolyamaikon, oktató tanárainkat bevonva, állattenyésztési szakértő (Dán Péter), méhész (Kiss Miklós), zöldségtermesztő (dr. György Sándor), pályázatírás és más adminisztratív tevékenységet lefedő (Sikó László), marketinggel, menedzsmenttel, piackutatással foglalkozó szakértő (Szakács Géza) áll a rendelkezésünkre. Az elmúlt időszakban szakmai kerekasztal-beszélgetéseket szerveztünk és szervezünk az említett területeken lévő szakértőkkel, hogy a gondokra, kérdésekre választ adjunk a gazdáknak. A gazdakörök segítségével, a helyi önkormányzatokkal együttműködve, az említett falugazdászaink a helyszínen osztják meg ismereteiket, gyakorlati bemutatókat is tartva farmokon, a mezőn, fóliasátorban vagy ahol szükséges.
Ez két olyan kérdéskör, amiben látszik, hogy nagy hiányosságok vannak a gazdáknál. De említhetném a zöldségtermesztésben az öntözéstechnika korszerűsítését vagy a fóliás hajtatott zöldségtermesztésben a paradicsom gondozását, hiszen erre kormánytámogatást is lehet igényelni. Január 12-én megszerveztük az első magyar nyelvű méhészkonferenciát Maros megyében, ami nagy népszerűségnek örvendett. Nem olyan gondokról szeretnénk beszélni, amelyekre a választ a gazda megtalálja bármelyik szakkönyvben vagy az interneten, hanem konkrétan a helyszínen, célzottan egy kis szegmensről szóló ismereteket szeretnénk átadni, ami egy adott gazdálkodói réteget érint. Erre van már jól felépített programunk, előkészítettünk mindent, hogy megfelelő hatékonysággal és profizmussal végezzük a munkánkat. Emellett fontos az is, hogy nemsokára kiterjesztik a magyar állam gazdaságfejlesztési programját a Székelyföldre is, és emiatt is azt szeretnénk, hogy a pályázat megjelenése előtt tudjunk olyan alternatívát mutatni a gazdáknak, hogy ne a szükségtelen vagy gazdaságilag nem megfelelően alátámasztott eszközökre, felszerelésekre költsék el a pénzt, hanem a beruházás által előre tudjanak lépni, és a következő években hatékonyabban gazdálkodjanak.
✦ Köztudott, hogy az RMGE Maros önálló jogi személyiségű társaság.
– Mi, csak a szakmai szerveződésen keresztül képzeltük el tevékenységünket. Már 2000-ben önálló jogi személyiséggé váltunk, hogy magasabb szinten tudjuk a gazdák érdekeit képviselni. Mi nem politizálunk, de nálunk helye van bármilyen politikai meggyőződést, nézetet valló gazdának, aki azonosulni tud a szakmai követelményeinkkel.
✦ Azért nem zárkózhatnak el a politikától, hiszen szakmai szempontból szükség van arra, hogy akár a törvénykezésbe is beleszóljanak, kifejtsék a véleményüket, hogy olyan politikai döntések szülessenek, amelyek kivitelezhetőek és közel állnak a gazdákhoz.
– Nem utasítjuk el a politikummal való kapcsolatot. Nem is lehet másként elképzelni a szervezeti életet, hiszen a gyakorlati kérdések rendezéséhez szükség van a politikai támogatottságra. A piacorientált globalizált demokráciában meg kell kapni az utat ahhoz, hogy az érdekeinket érvényesítsük, és ha nem tartjuk a kapcsolatot a politikummal, akkor ez nem kivitelezhető. De a politikai vitáknak nálunk nincs helye. Itt csak a szakmai kérdéseken vitatkozhatunk. Ha felvetődik a kérdés, hogy a rendszeren belül valami változzon, és ez érinti a gazdákat is, akkor mi is hallatjuk a hangunkat.
Tagja vagyunk a megyei mezőgazdasági kerekasztalnak, mint civil szervezet. Egyedüli szervezet vagyunk, amely tagja a romániai mezőgazdasági termelők országos ligájának, az ország legnagyobb szakmai szervezetének. Nemrég meghívást kaptunk a Három tenger régió övezetében levő hét ország konferenciájára, ahol közös állásfoglalás született a 2020-as európai uniós mezőgazdasági támogatási rendszerről. Ezen a konferencián is véleményt mondhattunk. Kapcsolatot teremtettünk a magyarországi Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az említett romániai liga képviselői között. Az agrárdiplomácia azt a célt szolgálja, hogy a szakmai szervezetek a gazdák érdekét szolgáló törvénymódosítást vagy valamilyen finanszírozási rendszer beindítását segítsék, támogassák. Tevékenységünkkel mi ennek tükrében szolgáljuk a gazdatársadalmat és azon túl az erdélyi magyar és a hazai társadalmat.
EU-támogatás a sertéspestis felszámolásáraTavaly, december 28-án az Európai Bizottság 3,9 millió eurót utalt át a romániai Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóságnak a sertéspestis elterjedésének megakadályozására, felszámolására az erre szánt 34 278 750 eurós keretből. Korábban, december elején 10 millió eurót kapott az ország, a hiányzó összeget az EU költségvetési keretének függvényében juttatják majd el Romániába. A kormány rendelkezésére álló pénzösszegből a sertéspestis által érintett károsultaknak káruk 50 százalékát fizethetik ki. Mint ismeretes, a megbetegedett sertések elpusztításakor készített jegyzőkönyvek alapján az állam kártérítést fizet az érintett gazdáknak. Tavaly az év végéig 1145 ASP-gócpontot azonosítottak, ezek közül 19 nagyobb állattenyésztési farmot érintett, 558 esetben pedig vaddisznónál fedezték fel a betegséget. Összesen 364 212 sertést pusztítottak el. Kártérítést 8353 tulajdonosnak utaltak át, a tavalyi év végéig 252 millió lejt fizettek az érintett gazdáknak. A legújabb hírek szerint január végén a magyarok által többségben lakott Kovászna megyét is elérte a sertéspestis. |
✦ Milyen fontosabb tervei vannak az idén az egyesületnek?
– Elsősorban továbbra is folytatódik a Szülőföldön okosan elnevezésű programunk. Ennek keretében Maros megye különböző településein szakmai tanácsadást nyújtunk a gazdáknak. A tapasztalat igazolja, hogy nagy az igény és az érdeklődés az ilyen jellegű találkozók iránt. Február közepén öntözéstechnikai előadást szervezünk a marosvásárhelyi Sapientia EMTE Kertészmérnöki tanszékével közösen. Lévén, hogy az egyesület szakmailag jól felkészült falugazdászokkal rendelkezik, segítjük a gazdákat a közeljövőben kiírása kerülő gazdaságfejlesztési pályázatok elkészítésében. Áprilisban a Sapientia EMTE marosvásárhelyi kertészmérnöki kara által szervezendő dísznövény és kertészeti kiállításon, vásáron is aktív részt vállalunk a szervezésben.
Nem titkolt szándékunk, hogy ezt a tapasztalatcsere rendszert ki szeretnénk terjeszteni a határon túlra is, hogy az erdélyi gazdák az anyaországbeli tapasztalatokból tanulva, merítve mélyítsék el tudásukat. Fontosnak tartjuk, hogy különböző, (magyar) anyanyelven kiadott szakmai kiadványokat állítsunk össze, és terjesszünk a gazdák körében. Az interneten keresztül nem mindenki jut megfelelő információhoz, ezért egy-egy szakterületre összpontosított, kézbe vehető kiadványokkal szeretnénk segíteni gazdáinkat a pontos tájékoztatásban. Ezek a kiadványok a legújabb eredményeket, információkat tartalmazzák és osztják meg a gazdák között, ezzel is segítve őket, hogy naprakészek legyenek a mezőgazdaságban történtekkel, a különböző tendenciákkal kapcsolatban. Szeptemberben a nyolcadik alkalommal szervezzük meg a Gazdanapot, amely szervezetünk hagyományos rendezvénye lesz. Korábban Mikházán a Csűrszínházban tartottuk a rendezvényt az idén új helyszínen várja majd a gazdákat, az érdeklődőket a térség legrangosabb szakmai találkozója.
Vajda György, Erdély
 Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat. |
