A mezőgazdasági termelők által kiadott nyilatkozatban az áll, azért szervezik a megmozdulást, mert küzdeniük kell a földjeikért, illetve mert féltik az életüket és az egészségüket. Peter Pellegrini miniszterelnök másnap tárgyalni hívta a kormányhivatalba a tiltakozó gazdákat. A kormányfő azt üzente a termelőknek, hogy a legfeljebb héttagú küldöttségüket szeretettel várja a szerdai kormányülésre.
– mondta a miniszterelnök. A gazdák pedig mentek…
Patrik Magdoško, a Mezőgazdászok Kezdeményezésének tagja még február első hetében bejelentette: a mezőgazdasági termelők az előzetes becslés szerint mintegy ezer traktorral, erdészeti géppel és más járművel érkeznek Pozsonyba. Magdoško azonban egy nappal a pozsonyi gazdatüntetést megelőzően már azt nyilatkozta, hogy a tervezett 960 helyett csak mintegy 100 gép érkezik a fővárosba. 
A városvezetéssel való egyeztetést követően ugyanis a gazdák úgy döntöttek, nem blokkolják a közlekedést, és főleg tereken vonulnak fel. A központba csak száz munkagéppel hajtottak be, a korábban beharangozott délelőtti 11 óra helyett 13 óra körül érkezve. A mezőgazdasági munkagépek többek között a Prímás térre, a Szlovák nemzeti felkelés térre, a Várfal térre, a Hviezdoslav térre, a Szabadság térre, a Liszt Ferenc térre, a Miletič piac melletti parkolóba és a Pápa térre vonultak be. Matúš Vallo, Pozsony főpolgármestere elmondta, hogy a gazdák tudatában vannak, milyen összetett a helyzet Pozsonyban, és a tüntetés formáját ehhez igazították.
– nyilatkozta a város polgármestere. „Nem állták el az utakat, de kedden így is 11 helyen találkozhattunk velük a városban” – fűzte hozzá Peter Bubla, a város szóvivője.
A mezőgazdasági termelők követelései között van a földtulajdonlás rendezésének felgyorsítása, a pótföldek zökkenőmentes kiadása, a szlovákiai termőföldek, erdők és vízkészlet védelme, illetve hatékony fellépés a mezőgazdaságban tapasztalható korrupció ellen. A gazdák azt is követelték, hogy a következő uniós költségvetésben a közvetlen kifizetések esetében szabjanak meg felső határt az egy igénylőnek kifizethető uniós mezőgazdasági támogatásokra. Azt is hangsúlyozták, hogy Szlovákia élelmiszer-önellátásának javításához a kisgazdák is aktívan, az eddiginél jóval jelentősebb mértékben szeretnének hozzájárulni. Az ország jelenleg mintegy 45–50 százalékban önellátó, holott a szlovákiai termelők akár 70–80 százalékos élelmiszer-ellátottságot is biztosítani tudnának – csak ehhez megfelelő teret kellene adnia nekik az államnak.
A kis- és középgazdák 2018. júniusában jelentek meg legutóbb a fővárosban a traktoraikkal. Akkor Andrej Kiska államfő és Andrej Danko, az országgyűlés elnöke, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) politikusa fogadta őket. Gabriela Matečná SNS-es földművelésügyi miniszter viszont újfent elmondta, hogy a 2018. áprilisában megfogalmazott, úgynevezett kassai felhívás pontjainak nagy részét már megvalósították. A mostani februári tüntetést Matečná egyértelműen és határozottan politikai indíttatású aktivitásnak nevezte. Szerinte ugyanis a jelenlegi megmozdulás több tagja is sikertelenül indult az önkormányzati és a megyei választásokon. A tüntetők, akik mezőgazdasági gépeken február 19-én, kedden érkeztek Pozsonyba, és akiket meghívtak a kormányülésre, a miniszter szerint nem a szlovákiai gazdák érdekeit, hanem a saját céljaikat képviselik. 
Ezt még a szerdai kormányülés előtt jelentette ki Gabriela Matečná, hozzátéve: a megmozdulást egyértelműen az ellenzék politikai akciójának tekinti.
továbbá a támogatások felső határértékének megszabását – az európai uniós javaslatnak megfelelően –, valamint korrupcióellenes intézkedések bevezetését a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás területén. A pozsonyi találkozón el akarnak fogadtatni egy dokumentumot, amely tartalmazná az egyes problémák megoldásának határidejét is.
Csicsai Gábor földművelésügyi államtitkár leszögezte: „a gazdák értelemszerűen véleményt nyilváníthatnak. A gazdák, akik ezúttal demonstráltak, nyitott kapukat döngettek” – mondta.
Susla Béla, Felvidék
Alacsony szlovákiai zöldség- és gyümölcsfogyasztásA visegrádi országok közül Szlovákiában a legdrágább a friss zöldség és gyümölcs, ezért nem meglepő az alacsony vitaminfogyasztás az országban. Egy szlovákiai lakos éves átlagban nem egészen 105 kilogramm zöldséget és csaknem 61 kilogramm gyümölcsöt fogyaszt. Eva Sadovská, a Szlovák Gazdaszövetség elemzője a Magyar Mezőgazdaságnak elmondta, hogy a jelenlegi zöldség- és gyümölcsfogyasztás a 10 évvel ezelőttihez viszonyítva például növekedett, de az egészséges táplálkozást szorgalmazók által javasolt mennyiségtől még mindig jelentősen elmarad. „Ha az egészségügyi szakemberek javaslataihoz szeretnénk igazodni, a mainál csaknem az ötödével több zöldséget és harmadával több gyümölcsöt kellene fogyasztanunk évente” – hangsúlyozta Sadovská. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat ugyancsak kimutatta az alacsony szlovákiai zöldség- és gyümölcsfogyasztást. Sadovská hangsúlyozta, hogy a megkérdezett szlovákiai lakosok 47 százaléka fogyaszt naponta legalább egy gyümölcsöt, de az uniós átlag 56 százalék.
Ami pedig a zöldségfogyasztást illeti, naponta legalább egy zöldséget a Szlovákiában megkérdezettek 44 százaléka fogyaszt, szemben az 50 százalékos uniós átlaggal. Felettébb érdekes a vitaminfogyasztást illető mutatók nemek közötti különbsége. A nők 54 százaléka fogyaszt naponta gyümölcsöt, viszont a férfiaknak mindössze 40 százaléka. A zöldséget naponta fogyasztó nők aránya 50 százalék, a férfiaké csupán 38 százalék. A falvak és kisebb városok lakossága több zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt, mint a nagyvárosokban élők, és a zöldség és a gyümölcs az idősebb generációk körében népszerűbb, mint a fiatalabbak között.
Az elmúlt évben a gyümölcsök átlagosan 7, a zöldségek pedig 2 százalékkal drágultak Szlovákiában az előző évhez képest. Az év folyamán azonban komoly kilengéseknek lehettünk tanúi a szlovák piacon: Magyarországon mintegy 10, Csehországban 16, Lengyelországban pedig 28 százalékkal voltak alacsonyabbak az árak. Mindenképpen elgondolkodtató, hogy a Szlovákiában értékesített zöldség és gyümölcs nagy része importált. Eva Sadovská szerint a gyümölcsbehozatal hatszor akkora, mint az exportunk, a zöldségek esetében a különbség kilencszeres. Például tavaly novemberben a zöldségek csupán 21 százaléka származott hazai termelőktől az üzletláncokban, a gyümölcsök esetében 26 százalékos volt az arány.
„A szlovákiai élelmiszerek elenyésző aránya természetszerűleg megérződik a mezőgazdaság csökkenő foglalkoztatottságán és a vidéki régiók romló gazdasági helyzetén is” – hangsúlyozta Stanislav Voskár, a Szlovák Élelmiszeripari Szövetség elnöke. A Zöldségfeldolgozó Szövetség is úgy véli, hogy elodázhatatlanná vált a hazai zöldségtermesztés fellendítése, és az idén a szövetség is jelentős mértékben hozzájárul ehhez. „Új gépsort indítunk be a sárgarépa betakarítást követő feldolgozására, erre az ősz folyamán kerül sor. Szövetségünknek jelenleg hét tagja van. Hat zöldségféle termesztésére és értékesítésére összpontosítunk, a burgonyáéra, a káposztáéra, a vöröshagymáéra, a fokhagymáéra, a petrezselyemére és a sárgarépáéra. A sárgarépa természetesen eddig is szerepelt a kínálatunkban, de nem dolgoztuk fel. Egyelőre burgonyát, vöröshagymát és fokhagymát dolgozunk fel, a többi zöldséget közvetlenül értékesítjük” – nyilatkozta Ivan Kušnier, a szövetség tagja. |
 Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat. |
