A kertészeti termesztés tekintélyes része a mezőgazdasági kibocsátásnak, hangsúlyozta Agrárminisztérium miniszterhelyettese Szegeden, annak mintegy 13 százalékát adja. Farkas Sándor elmondta, hogy a kertészet 356 milliárd forint bevételének bő fele a zöldségtermesztésből származik, azon belül is meghatározó kultúrák a paprika, a paradicsom, a csemegekukorica és a zöldborsó.
A szántóföldön megtermelt zöldségek 70 százaléka élelmiszeripari alapanyag, termesztésük fejlesztése tehát szorosan összefügg a feldolgozóipar szerkezetével.
A kapacitásnövelés elsősorban a termelői tulajdonú feldolgozók létrehozásával valósítható meg.
Ennek segítésére március 18-ig még nyitva van a GINOP élelmiszeripari komplex beruházások támogatása hiteltermékkel pályázat. A mikro- és kisvállalkozások élelmiszer-feldolgozó kapacitásának fejlesztésére kiírt VP-ÉLIP pályázat 50 milliárd forintos keretösszegű második körét pedig április elején zárják le. A szántóföldi zöldségtermesztés fejlesztési lehetőségei közt említette a miniszterhelyettes az üzemi öntözési rendszerek kiépítését, hiszen ezzel a korábban teret vesztett fajok termesztése is föllendíthető lenne, és növelhetnénk a feldolgozóipari alapanyagok választékát. Az a cél, hogy a jelenleg öntözött területnek több mint a kétszeresét, mintegy 267 ezer hektárt tudjunk öntözni felszíni vizekből. Emellett segítene, ha az időjárástól függően akár a most érvényes szabályozásban szereplő időpontnál korábban is megkezdhetnék a gazdák az öntözést.
A zöldséghajtatásban az utóbbi 25 év legnagyobb fejlesztésének lehetünk tanúi, 149 hektár növényház építésére nyújtottak be támogatási igényt a VP keretében. Farkas Sándor szerint a későbbiekben további 1000 hektárnyi növényházra lenne igény, ezzel a termelés 230 ezer tonnával, 630 ezer tonnára bővülhetne, ami nemcsak évi 45 milliárd forintos bevételt eredményezne, hanem mintegy 5000 ember foglalkoztatását tenné lehetővé.
A gyümölcstermesztésben továbbra is messze az alma és a meggy a meghatározó, néhány kultúra ugyanakkor fokozatosan kiszorul a hazai termesztésből, elsősorban a klimatikus változások és nagy kézimunkaerő-igénye miatt.
A dísznövény-termesztés területének zömét, 95 százalékát a mintegy 400 faiskolai üzem teszi ki, hozzávetőleg 2900 hektáron működnek. A növényházakban 315 hektáron nevelnek dísznövényeket, rózsatövet és alanyait pedig 170 hektáron termesztik. E téren kitörési pont lehet a zöldfelület-gazdálkodás, közparkok beültetése, gondozása.
Farkas Sándor szerint a gyógynövény-termesztésben hosszú távon sokkal több lehetőség rejlik, mint gondoljuk. Bár még a gyűjtésből származik a nagyobb bevétel, az intenzív termesztésből kieső területek hasznosításával két-háromszorosára lenne emelhető az ágazat kibocsátása.
A miniszterhelyettes emlékeztetett rá, hogy még mindig nem éri el a kívánt szintet a zöldség-gyümölcs értékesítés szervezettsége.
A jelenleg működő 68 zöldség-gyümölcs termelői szerveződés csak a 22 százalékát teszi ki a teljes zöldség-gyümölcs forgalomnak, piaci részesedésüket legalább a kétszeresére kellene emelni. Az európai szinten feltűnően magas általános forgalmi adó, és a sajátos mezőgazdasági adózás gátló hatását taglaló kerekasztal-beszélgetésen pedig úgy fogalmazott, hogy ezeket nem szabad a teljes adórendszerből kiragadva vizsgálni, és arra is rámutatott, hogy a járulékcsökkentés és a vállalkozásokat terhelő adók mérséklése javította a cégek versenyképességét.
( A konferenciáról bővebben tudósítunk a Kertészet és Szőlészet számaiban.)
