Tanzánia visszavonja a nagy bányacégek egyes engedélyeit, és kisebb vállalatok részére adja ki azokat, hogy azok termelhessék ki az ország értékes ásványkincseit - írja a Mining.com.
A bejelentést akkor tette az ország elnöke, John Magufuli, amikor végletesen elmérgesedni látszik a vita a kormány és az Acacia Mining nevű társaság között. A londoni és a Dar es-Salaam-i tőzsdén is jegyzett cég 2000 óta folytat aranykitermelést Tanzániában. A helyi vezetés most azt állítja, a vállalat rendre aluljelentette exporteredményeit, és ezzel megkárosította az államot.
Ezért a kormány az adók és a kapcsolódó büntetések jogcíme alatt, elképesztő összeget, 190 milliárd dollárt követel a cégen.
Ez nagyjából 53 ezer milliárd forint.
Magufuli elnök egy kereskedelmi konferencián, bányacégek képviselői előtt azt jelentette be, a bányászatból származó állami bevételek a jelenlegi pénzügyi év első felében 8 százalékkal, 72,3 millió dollárra emelkedtek. A 2017-2018-as évben a bevételek összesen mintegy 120 millió dollárt tettek ki, ami 55 százalékos növekedés az előző évhez képest.
A bányászati miniszter pedig azt mondta, a kormány ezen új intézkedése mellett is, kész folytatni az egyeztetéseket a cégek képviselőivel a szektor működését nehezítő adminisztratív akadályokról.
Az iparág 2017-ben az ország GDP-jének 4,8 százalékát adta, 2015-ben még csak 4 százalékát.
Egyesek ugyanakkor megjegyzik: az Acacia-val fennálló durva adóvita mögött valójában nem a kisebb társaságok helyzetbe hozásának szándéka áll, hanem a gyors pénzhez jutás igénye. Ez viszont elriaszthatja a jövőbeni befektetőket Tanzániától. Egy elemző szerint, azzal, hogy az elnök Tanzánia GDP-jének többszörösét követeli egy társaságtól elmaradt kötelezettségek és büntetés címén, csak saját magát teszi nevetségessé. Ez pedig akkor is így van, ha a cég esetleg valóban folytatott tisztességtelen gyakorlatot működése során.