A hét idézete

„Légy Kolumbusa a benned rejtőző új világoknak, kontinenseknek, fedezz föl új csatornákat – nem a kereskedelem, hanem a gondolkodás számára. Mindenki olyan birodalom ura, amelyhez képest a cár földi országa kiskirályság, hangyaboly.” /Henry David Thoreau: Walden/

2018. május 30., szerda

Mérföldkő #1

Múlt héten a Hüperiónnal végeztem az 1800-as évek előtti könyvekkel, legalábbis azokkal, amelyek magyarul is megjelentek. Mivel ez egy mérföldkő A könyvben, így szeretném most kicsit összegezni a tapasztalataimat.

Nos, az első dolog, ami eszembe jutott, ahogy áttekintettem az olvasottakon, hogy eléggé vegyesre sikeredett a társaság minden szempontból. Sok helyen kalandoztunk, Európában, a Közel- és a Távol-Keleten is. Sok témát körüljártunk, sokat sírtunk, sokat nevettünk, sokszor elgondolkoztunk az olvasottakon.

A legfőbb tapasztalatom ezidáig, hogy az emberek mindenhol és minden korban csak emberek. Mindenhol ugyanúgy lesznek szerelmesek, ugyanúgy vágynak a pénzre és a hatalomra, és alapjában véve a legtöbb helyzetben ugyanúgy viselkednek/viselkedünk, mintha tényleg lenne egy nagy, téren és időn átívelő, kollektív tudástár, amely alapján cselekszünk.

Aztán a másik szembetűnő dolog, hogy voltak itt könyvek, amelyek egész könyvszerűre sikeredtek, viszont voltak, amelyek tényleg csak próbálkozásnak tűntek, vagy valamiféle kísérletnek, és ennek okán nem is annyira tetszettek.

Aztán voltak olyanok, amelyek egész komoly témákkal foglalkoztak (és itt most ne menjünk bele abba, hogy ez tudatos lehetett-e vagy sem, mert nem tudhatjuk, mire gondolt az író!!!), voltak, amiknek pusztán a szórakoztatás volt a célja, de azt tökéletesen teljesítették is, és voltak, amiknél azon gondolkodtam el, vajon a szerző nem szenvedett-e írás közben, mert én olvasás közben nagyon. És voltak még olyanok is, amik szólni akartak valamiről. Valami komolyról. De nekem speciel nem jött át az üzenet. Hát van ilyen, na bumm, nem vagyunk egyformák.

Lettek abszolút új kedvencek, volt egy régi nagy kedvenc is, voltak olyanok, amiken kínszenvedés volt átrágni magam, voltak nagy felfedezések, voltak csalódások, és ugyebár volt egy olyan könyv, ami totális zárlatot okozott nálam, és továbbra sem találok még egy félig jó indokot sem arra, hogy azt a könyvet hogy lehet bármikor bárkinek ajánlani. Nem fogom leírni a címét, mert ez itt határozottan nem a reklám helye!

Azért összességében azt mondhatom, hogy jól szórakoztam, sokat tanultam, sokkal gazdagodtam. Szóval megyek tovább egyenesen előre! J

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése