Kína leállította az amerikai agrártermékek importját
2019 augusztus 05., 16:38
Senki nem tudja, hova fajulhat Kína és az USA kereskedelmi háborúja
A hét elejére tovább éleződött Kína és az Egyesült Államok több mint egy éve húzódó konfliktusa. A kölcsönösen kivetett védővámokból és diplomáciai üzengetésből álló harc már eddig is megtépázta világgazdaságot, és az új forduló újabb zavarokat okozott a tőzsdéken, a Wall Street az év legrosszabb napját zárta hétfőn.
Kedden Kína elsősorban retorikailag lépett egyet előre, amikor azzal vádolta meg a hivatalos pártsajtóban az Egyesült Államokat, hogy protekcionizmusukkal szándékosan akarják lerombolni a nemzetközi világrendet. A nyilatkozat közvetlen előzménye, hogy az USA pénzügyminisztériuma nyilvánosan is árfolyam-manipulációval vádolta meg Pekinget. Válaszul a pekingi nemzeti bank jelezte, hogy ez a fajta viselkedés súlyosan aláássa a nemzetközi rendet és árt a világgazdaságnak is.
Az amerikai-kínai kereskedelmi háború kitörését 2018 július elejére szokás datálni, és hiába telt el nagyjából 400 nap azóta, egyelőre nehéz elképzelni, hogy közeledjenek az álláspontok. Augusztus elsején meglehetősen váratlanul Donald Trump bejelentette, hogy szeptembertől további 300 milliárd dollár értékű kínai árura vett ki védővámot, mire válaszul Kína leállította az amerikai mezőgazdasági termékek importját. Ugyan ezeknek a termékeknek a súlya csekély az összes USA-ból behozott termékek között, de a lépés pont a Trump számára politikailag fontos vidéki farmereknek fájhat igazán. A kereskedelmi háború kirobbanása előtti évben, 2017-ben az amerikai gazdák 19,5 milliárd dollár értékű árut exportáltak Kínába, míg tavaly ez már csak 9,1 milliárd dollár volt. Az idei első féléves adat már csak mindössze 1,3 milliárd dollárra rúgott, és az előrejelzések szerint a második félévi eredmény még szűkösebb lesz majd.
Devizamanipulálás a láthatáron
Emellett Peking elengedte a jüan árfolyamát: a kínai nemzeti bank 7 jüan/dolláros árfolyam alá, vagyis 11 éves mélypontra engedte gyengülni a kínai fizetőeszközt a hét elején. Erre válaszul vádolta meg devizamanipulációval Kínát az Egyesült Államok, amire 1994 óta nem volt példa.
A jüan végül 2,3 százalékkal gyengült a Trump bejelentését követő három nap alatt, de kedden ismét stabilizálódott. Azzal, hogy a jüan árfolyamzuhanását megfékezte, a kínai központi bank némileg enyhítette egy esetleges devizaháború kibontakozása miatt támadt aggodalmakat. Megfigyelők szerint ugyanakkor a devizamanipuláció vádja jó alapot szolgáltathat az amerikai félnek a kínai árukra kivetett büntetővámok további emelésére, és emlékeztetnek arra, hogy Trump elnök egyik választási ígérete a kínai árucikkekre vonatkozó importvámok 45 százalékra emelése volt.
A hatályos amerikai törvények szerint miután egy országot devizamanipulátornak minősítenek, a pénzügyminisztérium köteles rendkívüli tárgyalásokat kezdeni az alulértékelt deviza árfolyamának korrigálásra, és egyebek mellett olyan büntetéseket alkalmazhat az érintett országgal szemben, minthogy kizárja az amerikai állami beszerzésekből. Ennek ellenére az első elemzések azt hangsúlyozzák, hogy a lépés főleg szimbolikus jelentőséggel bír, és Trump egy régi kampányígéretét váltotta valóra: még a 2016-os választások előtt ígérte meg, hogy megválasztása esetén első tennivalói között fogja valutamanipulátornak nevezni Kínát.
A SupChina elemzése szerint kevés esély van arra, hogy a konfliktus enyhüljön a 2020-as amerikai választások előtt, ráadásul Trump a kereskedelmi tárgyalások májusi megrekedése óta előszeretettel köti össze a kínai gazdaságpolitikával szembeni kritikáját a demokrata riválisaira vonatkozó megjegyzésekkel. Ez azért is érdekes, mert per pillanat semmi nem utal arra, hogy a Demokrata Párt amúgy nagyon eltérő Kína-politikában gondolkodna: a Szenátus vezető demokrata tagja, Chuck Schumer például úgy fogalmazott, hogy a keményvonalas Kína-politika a helyes út, és általában a demokrata elnökjelöltek is kritikusak Pekinggel szemben.
A kereskedelmi háborúban az eddigi amerikai megfontolás amúgy az lehetett, hogy keménynek kell lenni Kínával szemben, és Peking végül engedni fog az amerikai igényeknek. Csakhogy ebben ott lapult az a feltételezés, hogy a kínai gazdaság tényleg ennyire ki van téve a külkereskedelmi vámoknak, ami egyáltalán nem biztos, hogy így van. Közgazdászok között gyakran felbukkanó vélekedés, hogy a kínai gazdaság növekedését már évek óta nem az export hajtja elsősorban, és ezért kevésbé érzékenyek ezekre a történésekre. Azt persze látni, hogy a kínai gazdasági növekedés közel 30 éve nem látott lassulásban van éppen, de elemzők szerint ez csak részben magyarázható a kereskedelmi háborúval.
Egyelőre mindkét fél kitart álláspontja mellett, és kölcsönösen visszaélésekkel vádolják a másikat. Az amerikai pénzügyminiszter, Steven Mnuchin és a kereskedelmi főtárgyaló, Robert Lighthizer épp a múlt héten járt Sanghajban, hogy a májusban megrekedt tárgyalásokat újraindítsák, és az eddig kölcsönösen mintegy 360 milliárd dollárnyi árucikkre kivetett védővámok kérdését megoldják, de mint Trump azóta kivetett újabb vámja jelzi, a tárgyalások nem hoztak komoly előrelépést.
Az egyik legjelentősebb kérdés most az, hogy Peking engedni fogja-e tovább gyengülni a devizáját, és ha igen, az milyen amerikai válaszokat szül majd. Az Egyesült Államok már eddig is mintegy 250 milliárd dollár értékű kínai árura vetett ki vámot, amerikai cégeknek megtiltották, hogy bizonyos kínai cégekkel üzleteljenek, sőt, az érzékeny technológiájú kutatási területeken elkezdték korlátozni a kínai diákoknak kiutalt vízumok számát. Mint a New York Times írja, ezektől a lépésektől azt várták, hogy Kína megnyitja majd a saját piacát az amerikai cégek előtt, illetve meg tudják védeni az amerikai szellemi tulajdonokat és a kínaiak több amerikai mezőgazdasági terméket vesznek majd, de ezek egyelőre nem történtek meg.
Azt is látni, hogy a jüan további leértékelése nemcsak egy leértékelési spirált indíthatna be az ázsiai régióban, de Kínában is lehetnének negatív következményei: a leginkább eladósodott szektornak számító nehéziparban például sok kínai óriásvállalat dollárban vett fel komoly hiteleket, és a tovább gyengített jüan ezért komoly gondot okozhatna nekik, ahogy azoknak a cégeknek is, melyek olyan dollárárhoz kötött termékekkel kereskednek, mint mondjuk a kőolaj. És elképzelhető, hogy egy tovább gyengülő jüan arra ösztönözné a leggazdagabb kínaiakat, hogy kimenekítsék a pénzüket az országból. Nem véletlen, hogy a befektetők idegesen figyelik a fejleményeket, és a tőzsdék annyira érzékenyek reagáltak a hétfői fejleményekre.