A georgiai rendőrség könnygáz és vízágyú bevetésével oszlatni kezdte hétfőn délután a parlament körüli demonstrációt.

A rohamrendőrök több embert őrizetbe is vettek azok közül, akik a mintegy 20 ezres vasárnapi tüntetést követően elzárták az épület bejáratait, azt követelve, hogy tartsanak előrehozott választást az országban pártlistás (arányos) képviseleti rendszerben.

A georgiai belügyminisztérium közleménye a hatóság fellépését azzal indokolta, hogy az eredetileg békésen kezdődött demonstráció törvénytelen cselekedetekbe torkollt, mert a parlament működésének akadályozása az ország törvényeibe ütközik.

A minisztérium hétfő reggel már felszólította a tiltakozó megmozdulás szervezőit, hogy fejezzék be a demonstrációt. "Ha folytatódik a parlament ostroma vagy lezárása, a rendőrség a törvényes mandátuma szerint fog reagálni" - figyelmeztetett ekkor a tárca.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió tbiliszi nagykövetsége hétfőn közös közleményben biztosította támogatásáról a tiltakozókat, hangsúlyozva a gyülekezési és a szólásszabadság fontosságát.

Mindeddig általános volt a georgiai politikai erők között a megállapodás, hogy az ország 2024-től tér át a jelenlegi vegyes képviseleti rendszerről a pártlistásra, és ennek érdekében megváltoztatják a választás rendjéről szóló alkotmányos törvényt. 

Ellenzéki tüntetők azonban nyár óta követelték, hogy már a jövő ősszel esedékes parlamenti választásokat is a pártlistás rendszerben rendezzék meg. A Georgiai Álom kormánypárt előzetesen belement ebbe, a törvénymódosítás csütörtöki vitája közben azonban több képviselője nem ennek megfelelően szavazott, feltehetően tartva attól, hogy már 2020-ban elveszítik képviselői helyüket. Emiatt 12 szavazat hiányzott ahhoz, hogy a parlament a kellő többséggel megszavazza a törvényt. Ellenzéki vezetők szerint a "szabotázs" mögött a kormánypárt elnöke, Bidzina Ivanisvili oligarcha áll, akiről azt gyanítják, hogy a háttérből ő irányítja a kormányt.

Bidzina pártjának főtitkára, Kaha Kaladze - aki Tbiliszi polgármestere is - hétfőn leszögezte, hogy a jövő őszi választásig csupán egy év maradt hátra, és pártja addig már nem akar foglalkozni a választási rendszer módosítására irányuló kezdeményezésekkel. (MTI, RFERL)