hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Öt hasznos tudnivaló az elektronikus ügyintézéshez

  • adozona.hu

Az adózók számos kihívással szembesülnek az adóhatósággal történő elektronikus kapcsolattartás során: határidőket késnek le, hibásan vagy hiányosan adják be jogorvoslati kérelmeiket. A Deloitte Legal ügyvédjei összegyűjtötték a legfontosabb tanácsokat a sikeres elektronikus ügyintézéshez.

 1.     Az is lehet elektronikus ügyintézésre kötelezett, aki nem tud róla 

Sokan azok közül, akik az általános szabályok szerint nem kötelezettek elektronikus kapcsolattartásra nem tudják, hogy ha kérelmüket elektronikusan nyújtják be, akkor az adóhatóság a továbbiakban már elektronikusan fog velük kapcsolatot tartani. Ezért rájuk is vonatkoznak a szigorú szabályok. Sőt, ha az adózónak olyan meghatalmazottja van, aki elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, akkor az adóhatóság akkor is elektronikus úton fog kommunikálni az adózóval, ha egyébként ő nem is lenne erre köteles.

2.     Az elektronikus aláírástól érdemes számolni a határidőket

A kézbesítendő hivatalos iratokat az adóhatóság párhuzamosan küldi meg az adózónak és az adózó valemennyi bejelentett állandó képviselőjének. A hivatalos irat kézbesítésével meginduló határidőket az irat első megnyitásától kell számolni. A legtöbb vállalkozásnak már annak a nyomonkövetése is nehézséget okoz, hogy a cégkapun ki és mikor nyitott meg egy bizonyos iratot. Annak követése pedig szinte képtelenség, hogy a bejelentett képviselők mit és mikor nyitottak meg. 

Egy közelmúltbeli esetben a Kúria kimondta, hogy az ügyvéd nem hivatkozhat arra, hogy azért késte le a perindítási határidőt, mert nem tudott róla, hogy az ügyfele az adóhatósági iratot egy nappal korábban már átvette. A legbiztonságosabb az adóhatósági irat digitális aláírásán szereplő dátumtól számolni a határidőket, mert így nem érheti meglepetés a vállalkozást” – mondta dr. Harcos Mihály, a Deloitte Legal adóperes csoportjának vezetője. 

3.     Lehet mentesülni a hátrányos követkemények alól

Érdemes észben tartani, hogy a határidőkbe nem számítanak bele azok a napok, amely során legalább négy órán át fennálló üzemszünet állt fenn. Az üzemzavarok időpontjairól (például ePapír felület) hivatalos tájékoztatást a https://magyarorszag.hu/uzemeltetesiinfo oldalon lehet elérni. Itt a múltbeli üzemzavarok miatt igazolást is lehet igényelni, amellyel az adózók bizonyítani tudják, hogy külső körülmények miatt nem tudtak szabályosan eljárni az elektronikus ügyintézés során. A NAV üzemszünetekről (például Online Számla, EKÁER) a https://nav.gov.hu/nav/uzemszunet oldalon lehet tájékozódni.

4.     A scannelés nem elég

Számos esetben merül fel az a probléma, hogy a külföldi vezető tisztségviselővel rendelkező társaság nem tudja bejelenteni a meghatalmazottját az adóhatóság felé, mivel a külföldi vezető tisztségviselő nem tudja elektronikusan aláírni az iratokat. A meghatalmazás scannelése ugyanis nem elegendő az elektronikus ügyintézés során, a papíralapú iratok elektronikus felhasználásakor szigorú szabályoknak kell megfelelni, amelyet az elektornikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályok tartalmaznak. 

Ha az adózók könnyelműen kezelik a papíralapú iratokat (például szerződések, számlák, nyilatkozatok) és azoknak csak a scannelt formáit tartják meg, akkor az iratmegőrzési kötelezettségre vonatkozó szabályoknak sem tudnak eleget tenni, hiszen a scannelés önmagában ebben az esetben sem elegendő. Még nagyobb kockázatot jelenthet, ha a szabálytalanul digitalizált iratokat egy adóhatósági ellenőrzés során szeretnék felhasználni, különösen, ha az eredeti papíralapú irat már nem elérhető” – mondta dr. Takács Diána, a Deloitte Legal szakértője. 

5.     Mindenki hozzáfér a cég irataihoz 

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy ha a cégkapuhoz többen férnek hozzá (például a cég alkalmazottai, könyvelők, ügyvédek), akkor ezek a jogosultak a cégkapura érkezett összes iratot látják, nem csak a számukra releváns tartalmat. Erre megoldást tud jelenteni, ha a cégkapura érkező üzeneteket címkézik (például feladó, címzett, dokumentumtípus szerint), és beállítják, hogy az adott címkéjű dokumentumot melyik hozzáféréssel rendelkező láthatja.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Méhész őstermelő

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Órabéres dolgozók ünnepnapi távolléti díja

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Union belüli jövedelem adózása, árfolyama?

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink