Beteg a munkavállaló: így kell igazolni, nekik jár táppénz

Megosztás Tetszik

Többször lehet hallani olyan esetekről, amikor a beteg nem kap keresőképtelenségi igazolást az orvosától, mert táppénzre már nem jogosult, holott továbbra sem tudja ellátni a munkáját ellátni. Cikkünkben részletezzük, mikor és hogyan kell a keresőképtelenséget igazolni – kitérve az idén hatályba lépett új szabályra is –, továbbá bemutatjuk, miként alakul a biztosítási jogviszony a keresőképtelenség alatt.

Az 1997. évi LXXXIII. törvény úgy rendelkezik, hogy táppénzre jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Azaz az alábbi három feltétel szükséges a táppénzjogosultsághoz:

– biztosítási jogviszony fennállása,
– 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség,
– keresőképtelenség.

Biztosítási jogviszony alapján jár az ellátás, azaz táppénzre lehet jogosult többek között a munkaviszonyban álló, az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó. Ha egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban áll fenn a keresőképtelenség, a táppénzre való jogosultságot mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani.

A táppénz további feltétele, hogy a biztosítási jogviszonyban fizetni kelljen a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.

A harmadik feltétel, a keresőképtelenség ismérveit az 1997. évi LXXXIII. törvény sorolja fel, mely szerint keresőképtelen,

– aki betegsége miatt nem tudja ellátni a munkáját;

– aki várandóssága, illetőleg szülése miatt nem tudja ellátni a munkáját, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult;

– az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja;

– a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelésének időtartamára, abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben;

– a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, és a gyermeket a saját háztartásában neveli;

– aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül;

– akit közegészségügyi okból eltiltanak a foglalkozásától és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt nem tud megjelenni a munkahelyén és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható;

– a méltányosságból adható táppénz tekintetében a szülő, aki 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy ezen gyermek  kórházi kezelésének időtartamára, abban az esetben, ha a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben.

A keresőképtelenség elbírálására és igazolására csak az alábbi személyek/szervek jogosultak:

– a háziorvos, házi gyermekorvos, ha háziorvosi tevékenységre a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel szerződést kötött;

– a járóbeteg-szakellátás orvosa, ha e feladat ellátására a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel finanszírozási szerződést kötött intézmény vezetője kijelölte;

– az ideggondozó, bőr- és nemibeteg-gondozó, tüdőgondozó, valamint az onkológiai gondozó szakorvosa, ha e feladat ellátására a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel finanszírozási szerződést kötött intézmény vezetője kijelölte;

– adott esetben a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatala;

– járási hivatallal felülvéleményező tevékenységre szerződött főorvos (felülvéleményező főorvos);

– a kórházi kezelés időtartamára, valamint a pszichiátriai beteg alkalmazkodó (adaptációs) szabadsága esetén a kórház.

Érdemes tudni, hogy ha a biztosított a keresőképtelenség elbírálására jogosult orvos döntésével nem ért egyet – például nem minősíti az orvos keresőképtelennek –, akkor a keresőképességének elbírálása érdekében a fővárosi és megyei kormányhivatal orvosszakértői feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalához fordulhat.

A keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb 5 napra visszamenőleg is igazolható, azaz a háziorvos a vizsgálat időpontját megelőző ötödik napi dátummal adhat igazolást.

Vannak azonban hosszabb időre visszamenőlegesen kiadható igazolások is. Az orvosi dokumentáció alapján a kormányhivatal szakértő főorvosa 30 napra, míg kivételesen indokolt esetben az orvosszakértői szerv a vizsgálatra jelentkezés időpontjától legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg is igazolhatja a keresőképtelenséget.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük a keresőképtelenség igazolására, a táppénzre jogosultakra, valamint a  beteg munkavállalók biztosítási jogviszonyára vonatkozó szabályokat!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.