Csak erősödhet az anyaországi gazdaság, ha a külhoni magyar vállalkozások is megjelennek a magyar piaci folyamatokban – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter, aki két magyar határhoz közeli településen, Adorjánon és Martonoson adott át olyan üzemeket, amelyeket a magyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési programjának keretében bővítettek. A miniszter fontos szempontnak tartja, hogy minél többen találják meg számításukat szülőföldjükön, ezért szerinte elengedhetetlen, hogy a határon túl élő magyar gazdák gondjaira megoldást találjanak.

A magyar kormány a 2016-ban indított vajdasági gazdaságfejlesztési programjára hitelek és vissza nem térítendő támogatások formájában eleinte 50 milliárd forintot szánt, később viszont növekedett a keretösszeg, és már meghaladja a 65 milliárd forintot. A miniszter szerint pozitív, hogy a támogatások több mint fele a mezőgazdaságra irányult.

Fotó: MTI

Mint mondta, elsőként ugyan a Vajdaságban indult el ez a támogatási program, de mára már kiemelt kormányzati szándék annak kiterjesztése minden magyar lakta külhoni régióra.

„A támogatás közös érdekünk is, mert a magyar nemzet mindig is a vidék erejéből, az e környezetben még megtalálható, és töretlenül gazdagodó nemzeti hagyományainkból, természeti kincseinkből tudott erőt meríteni. Ezek az értékek a magyarság szempontjából nem választhatók el a határok mentén, ezért a határon túli magyar közösségek támogatása nem csak megmaradásunk, hanem gazdaságunk, s ezen belül az agrárium megújulásának záloga. Azáltal, hogy a külhoni gazdák bekapcsolódhatnak az anyaországi kül- és belkereskedelembe, erősödhetnek az anyaországi gazdaságok is” – hangsúlyozta Nagy István.

A magyar mezőgazdaság helyzetéről szólva elmondta, hogy annak sikere azon múlik, lépést tud-e tartani a világban zajló robbanásszerű változásokkal, meg tud-e felelni az új kihívásoknak. Kulcskérdés a termelés hatékonyságának növelése, a határon túli magyarság gazdasági megerősítése pedig alappillérré vált.

A 2016-2018-as időszakra vonatkozó gazdaságfejlesztési programban a legnagyobb hangsúlyt a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra, valamint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére helyezték, a cél pedig a fiatalok külföldre vándorlásának megállítása, valamint a folyamat visszafordítása volt.