Agrárközélet
Agrárközélet

Munkavédelem: Milyen veszélyek leselkednek az állattenyésztésben dolgozókra?

Munkavédelem: Milyen veszélyek leselkednek az állattenyésztésben dolgozókra?

Agrofórum Online

Az állattartás a mezőgazdaság egy speciális ágazata és a munkavédelmet tekintve is különlegesnek tekinthető. Különlegességét az adja, hogy az állattartó telepeken az átlagnál jóval magasabb a biológiai kockázati tényezők jelenléte. Mit tehetnek a munkáltatók és a munkavállalók a veszélyek minimalizálása érdekében?

Az első és legfontosabb, hogy állattenyésztő telepen tilos foglalkoztatni terhes, szoptatós anyákat, továbbá 18 évet be nem töltött munkavállalókat. Ennek oka, hogy állatról emberre terjedő betegségek fordulhatnak elő az állattartó telepeken, melyek a fenn említett emberekre különösen veszélyesek lehetnek. Érdemes megemlíteni, hogy fertőző betegségben szenvedőket sem szabad foglalkoztatnia a munkáltatónak állatok közelében, ugyanis egy esetleges, emberről állatra terjedő betegség az állatállomány pusztulását is okozhatja.

Éppen emiatt, a fokozott biológiai kockázatok miatt a munkáltató egyik legfontosabb feladata, hogy fekete-fehér rendszerű öltözőt, mosdóhelyiséget biztosítson a munkavállalók számára és a telepre be- és kilépés csak ezen keresztül történhessen meg. Ezzel lehet leginkább minimalizálni a betegségek, kórokozók telepre be, vagy telepről kihurcolását.

Veszélyes munkát egyedül végezni tilos!

Munkavégzés közben az egyik legfontosabb szabály, hogy kötetlen tartásban élő, nagytestű állatok között munkát végezni egyedül nem szabad a fokozott balesetveszély miatt. Az állatokkal történő munkavégzés közben a jószágot ütlegelni, bántani szigorúan tilos, kivétel lehet, ha állat okozta veszély elhárítása a cél. A munkáltató felelőssége, hogy csak szelíd állatokat tartson, a kezelhetetlen állatokat ugyanis kötelessége a munkáltatónak kiszelektálni, selejtezni.

Sérült végtagokkal ne menj disznók közé!

Az általános munkavédelmi szabályokon túl állat specifikus szabályokkal is találkozhatnak a munkáltatók és a munkavállalók, ilyenek például:

• lóistállóban, lóállásba történő belépés előtt szólni kell az állathoz és csak akkor szabad belépni az állásba, ha a ló nyugodt viselkedéséről meggyőződött a munkavállaló;

• szarvasmarha tenyésztőknek figyelniük kell arra, hogy a tenyészbika állása kellő szilárdságú legyen, illetve legalább 1,5 m magasságú kerítéssel legyen körbevéve;

• sertéstartó telepen az állatról emberre terjedő betegségek miatt sérült kézzel, sérült lábbal dolgozni szigorúan tilos.

Az állattartó telepeken az állatok mellett az előforduló munkagépek is munkabiztonsági kockázatot jelenthetnek. Ilyen berendezés például a takarmányszárító, ugyanis a benne uralkodó magas hőmérséklet miatt kockázatot jelenthet a munkavállalók számára – egy figyelmetlen mozdulat és a munkavállalók komoly égési sérüléseket szenvedhetnek.

Fontos, hogy a gáz- és olajtüzelésű berendezéseken 5 évente időszakos biztonsági ellenőrzést kell elvégezni. Az 5 évenként ismétlődő biztonsági ellenőrzésen túl évente üzemi vizsgálatot is el kell végezni a szárító berendezéseken, az erről készült vizsgálati naplót a berendezés üzemeltetésének helyén kell tárolni.

A kockázatot jelentő gépek között még érdemes megemlíteni a takarmánykeverő gépeket (forgó alkatrészek okozta csonkulás), vagy a telepi körülmények között használt traktorokat (rezgés okozta egészségkárosodás régi típusú gépeknél, közlekedésből származó balesetveszély) is.

Végül érdemes megemlíteni a hátsérülések kialakulásának kockázatát is az állattartó telepek munkavállalói körében. Ennek a fajta kockázatnak elsősorban a kézi takarmánykiosztással foglalkozó munkavállalók vannak kitéve. Helytelen testtartás, az egészségi állapotnak nem megfelelő terhelés, vagy a nem megfelelő munkakörülmények mind-mind hozzájárulnak egy esetleges hátsérülés kialakulásához, ami akár hosszabb távú egészségkárosodáshoz is vezethet.

De mit tehet a munkáltató a sok kockázat csökkentése érdekében?

Egyes kockázatok – mint például az egészségi állapotnak nem megfelelő terhelésből adódó hátsérülés – egyszerű odafigyeléssel, munkáltatói intézkedésekkel és időközönként elvégzett foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálatokkal megfelelően kezelhetőek.

A komolyabb kockázatokat elsősorban olyan intézkedésekkel kell elhárítani, amelyek egyszerre védenek minden munkavállalót – védelmi berendezések kialakítása egyes gépeken, vészleállító gomb alkalmazása veszélyes berendezéseken.

Amennyiben a kollektív védelem sem elég, a munkáltató köteles egyéni védőeszközt biztosítani a munkavégzéshez. Ilyen egyéni védőeszköz például a mechanikai sérülések ellen hatékony védőkesztyű (beütődés elleni védelem), az orrmerevítős bakancs (állatok taposása okozta lábsérülések elleni védelem), vagy istállófertőtlenítés közben alkalmazott védőszemüveg a vegyi anyagok szembe kerülése ellen.

Ami viszont a legfontosabb: a munkavállalókat ki kell oktatni minden rájuk leselkedő kockázatról, illetve az azok elleni védekezési módokról, az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű alkalmazásáról, a munkaeszközök, gépek, kéziszerszámok helyes használatáról a kötelezően előírt munkavédelmi oktatások keretében. Ennek hiányában a munkavállalók nem is végezhetnek munkát!

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Magyarországon fogták be egy sáska legelső példányait

2024. március 23. 10:10

Bár mérete alapján a második legnagyobb hazai sáskafaj a keleti vándorsáska után, az év rovarának járó aranyérmet így is bezsebelte 2024-ben. Ismerjük meg közelebbről a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatójának segítségével a sisakos sáskát!

Lengyelország vezető kertészeti vállalkozása vár gyakorlatra!

2024. március 7. 16:10

Együttműködési megállapodást kötött a Széchenyi István Egyetem és a Primavega lengyel mezőgazdasági vállalat.

5 kategóriában szavazhatunk a természetszeretet és a környezetvédelem élharcosaira

2024. február 22. 11:40

Az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett Erdei Vándortábor Program idén először hirdeti meg a Nagykövet Awardot.

Így áll most a belvízhelyzet Magyarországon

2024. február 21. 16:10

Az országban 2024 elején számottevő, de nem kiemelkedően magas a belvízzel borított mezőgazdasági területek nagysága.

Sikamlós téma: szárnyal az ír csigatenyésztés

2018. december 23. 10:51

Csak ebben az évben hét vidéki településen nyolc új csigafarmot hoztak létre Írországban, így 41-re emelkedett a számuk. Amint az Irish Mirror írta, egy acre (0,4 hektár) „csigamező” 20 ezer eurós éves nyereséget is eredményezhet.

Akvakultúra - az intenzív üzemi rendszereké a jövő!

2019. március 7. 09:59

Az akvakultúra fejlődési lehetősége, elsősorban a humántőke javításában, a termeléshez szükséges erőforrások minőségi és mennyiségi megújulásában, a szerkezetátalakításában, az innovációban, valamint a minőségi termék-előállításban rejlik.

A műanyagok használata gondot okozhat a mezőgazdaságban is

2022. január 23. 08:37

A FAO szakértői által összegyűjtött adatok szerint a mezőgazdasági értékláncok évente 12,5 millió tonna műanyag terméket használnak fel, további 37,3 millió tonnát pedig az élelmiszer-csomagolás során hasznosítanak.

AKI: nőtt a baromfihúsexport

2023. május 18. 12:22

Az AKI vágási statisztikai adatai alapján Magyarországon 145 ezer tonna (élősúly) baromfit vágtak le 2023. január–márciusban, 7,5 százalékkal többet, mint 2022 azonos időszakában.