Napjainkban az agrárium egyik legnagyobb kihívása, hogy az időjárási viszonyok megváltozásával miként lehet optimalizálni az öntözővíz felhasználását. Doktori kutatómunkája során ezt a kérdést járta körül Dr. Takács Sándor is, aki az ipari paradicsom termesztésénél azt kívánta elérni, hogy helyspecifikus öntözéssel akár egy táblán belül is megvalósítható legyen a különböző vízadagok kijuttatása. A fiatal kutató szabadföldi kísérletek során egy hazánkban egyedülálló precíziós öntözőberendezéssel biztosított három különböző vízellátási szintet, ezt követően pedig annak járt utána, hogy az ily módon kijuttatott eltérő vízadagoknak milyen hatása van az ipari paradicsom terméseredményeire és szárazanyag-tartalmára.

A SZIE szarvasi karának tangazdaságában végzett kutatás fő kérdései között szerepelt az is, hogy vajon hogyan alakulnak az eltérő vízadaggal öntözött állományban a vízhiányhoz köthető stressz-szintek, illetve a mérési technikákat tekintve a hőkamera vagy a távhőmérő alkalmasabb a vízstressz-monitorozásra az ipari paradicsom esetében. A díjazott fiatal munkája során fontos és értékes megállapításokat tett az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete által kifejlesztett AquaCrop modell felhasználhatóságát illetően is.

Dr. Takács Sándor a Szent István Egyetem Növénytudományi Doktori Iskolájában, májusban szerzett doktori fokozatot, témavezetői Dr. Helyes Lajos tudományos rektorhelyettes, a SZIE Mezőgazdasági és Környezettudományi Kar Kertészeti Intézetének egyetemi tanára, valamint Dr. Bíró Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézet egyetemi docense voltak.