Ennyit keresnek a logisztikusok

A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság 2019 év elején már hetedik alkalommal vizsgálta az ellátási lánc területén dolgozók béreinek és juttatásainak alakulását. Idén is kérdőíves kutatást végeztek, amelyre ebben az évben 304 válasz érkezett. A válaszadók több mint egyharmada beszerzéssel, 30 százaléka logisztikai tervezéssel és több mint egynegyede ellátásilánc-menedzsmenttel foglalkozik.

A minta bruttó havi átlagkeresete 578 ezer forint, ez az összeg nem sokkal marad el a pénzügyi, biztosítási szférában jellemző havi bruttó 599 ezer forinttól. A megelőző évben mért 548 ezer forintos értékhez képest mérsékeltebb emelkedés figyelhető meg.

Az ellátásilánc-menedzsment területén dolgozók és ehhez szakképzettséggel is rendelkezők 12,5 százalékkal keresnek jobban azoknál, akik ilyen jellegű végzettséggel nem rendelkeznek. Úgy tűnik, hogy ez a különbség afelé tereli a szakmabelieket, hogy képezzék magukat, ebben határozott fejlődés látszik az adatok alapján. A legtöbben a nemzetközi szakmai kommunikáció alapját jelentő nyelvtanulás mellett a vállalatirányítás, illetve IT ismeretek megszerzésére törekedtek.

A felmérés célcsoportja elsősorban az MLBKT kapcsolatrendszerében megszólított gyártó, termelő, kereskedő vállalatok munkatársai voltak.

Ami igazán számít – a végzettség

Az MLBKT kérdőívét kitöltők között a felsőfokú végzettségűek aránya meghaladja a 80 százalékot. Ezen belül a PhD fokozatot elértek és az MBA-t végzettek aránya tovább emelkedett az előző évhez képest, a felsőfokú végzettségűek között ez már majdnem 30 százalékot tesz ki. A cégméret növekedésével a munkatársi, beosztotti válaszadási arány növekedését figyelhetjük meg.

Jelentős eltérés a végzettség területén tapasztalható a keresetek között. Statisztikák szerint a középfokú végzettséghez képest az MBA fokozattal rendelkezők medián értéke több mint kétszeres, a főiskolai szorzó is másfélszeres.

A logisztikusok és beszerzők fizetése ebben az évben is magasabb, mint az országos átlag

2018-ról is elmondható az, hogy a logisztikai és beszerzési területen dolgozók keresete magasabb a magyar átlagnál. A KSH adatai szerint a Magyarországon, 2018. január és november között, teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 327 ezer forint volt, az MLBKT felmérése alapján a logisztikai és beszerzési területen dolgozók több mint háromnegyede (84,2 százaléka) ennél magasabb fizetést kapott. A minta bruttó havi átlagkeresete 578 ezer forint. A kitöltők fele bruttó 530 ezer forintnál kevesebbet, míg másik felük ennél többet visz haza havonta.

Cafetéria juttatást a válaszadók 85,5 százaléka kap rendszeresen, beosztottként éves szinten a 330 ezer forintos keret nevezhető átlagosnak, vezetőként ez a csomag valamivel magasabb.

A munkatapasztalat egy ideig előny

A kitöltők munkatapasztalatát vizsgálva egyértelmű tendencia rajzolódik ki – 5 év plusz tapasztalat átlagosan 25 százalékkal magasabb fizetést jelent – bár ez a tendencia nem terjed ki a több mint 20 év tapasztalattal rendelkezőkre. Ugyan a felmérés alapján nem tudunk ok-okozati kapcsolatokat megállapítani, de – feltételezésünk szerint – ez összefüggésben lehet a rendszerváltáskori gazdasági és munkaerőpiaci visszaeséssel.

Beszerzők töltötték ki legtöbben a felmérést

Mivel a beszerzés az a terület, amely a legnagyobb arányban képviselteti magát a mintában, az ezen a területen dolgozók fizetéseit külön is megvizsgálták. Összességében megállapítható, hogy nincsenek kiugróan magas eltérések a fizetési adatok között, bár a teljes mintát tekintve a beszerzői fizetések 8,4 százalékkal magasabbak az ellátási lánc más területeihez képest. Fontos megemlíteni, hogy a beszerzéssel foglalkozó kitöltők 57 százaléka beszerzés mellett más munkakört is jelölt, tehát nem csak tisztán beszerzésért felel, így az egyes munkakörök nem teljesen különíthetők el.

Az alsóbb beosztási szinteken a beszerzők bruttó fizetése jelentősen meghaladja a nem beszerzői fizetéseket, a különbség az alsó vezetők esetén a legszembetűnőbb, majd a középvezetői szinten kiegyenlítődik, a felső vezetők esetén pedig meg is fordul.

A nemek közötti béraránytalanság 2018-ban is jellemző volt

Az Európai Unió jelenleg (2019 februárjában) elérhető legfrissebb, 2016-os felmérése alapján az ún. gender pay gap, vagyis a férfiak átlagkeresetére vetített nemek közötti kereset különbség mértéke átlagosan 16,2 százalék az EU-ban, míg 14 százalék Magyarországon. A felmérésben már két éve elemzik a nemek közötti bérszakadékot, amely idén a tavalyi évhez képest kis mértékben csökkent (2017: 25,5%, 2018: 20%), de még mindig az országos átlag felett van.

Nem csak a pénz boldogít

Az idei felmérésben először azt is vizsgálták, hogy milyen faktorok fontosak a válaszadóknak a munkahelyi elégedettséggel kapcsolatban. A lista első helyén egyértelműen a bér nagysága áll, ezt követi a megbecsülés és a szakmai fejlődés lehetősége.

A mért értékek közül alacsony átlagot mutató lakóhelytől való távolság a válaszadók mobilitására enged következtetni. Ábránkon a sereghajtó a cég mérete adat, ami arra utal, hogy a cégnagyság nem releváns befolyásoló tényező az ellátási láncban dolgozók szerint.

A válaszadók munkahelyi feladatköre felöleli a teljes ellátásilánc-menedzsment területet. Tendenciájában azt látni, hogy a logisztika határterületeiről is évről évre gyarapodnak az adatszolgáltatók, így a flottakezelés, az IT és a csomagolástechnika szegmenseiből is válaszoltak.

A budapesti és az északnyugat-magyarországi régióban magasabbak az átlagosnál a bérek, Kelet-Magyarországról a Bács-Kiskun megye béradatai emelkednek ki az átlagból.

A mért iparágak között érzékelhető különbség tapasztalható, a topon a gyógyszergyárak munkatársai által szolgáltatott béradatok állnak.