Hirdetés
Kezdőlap Hírek Fogynak az uniós csatlakozás pártolói Szerbiában
No menu items!

Fogynak az uniós csatlakozás pártolói Szerbiában

Csupán a szerbek 35 százaléka támogatja az ország európai uniós csatlakozását. Ez az arány három éve 47 százalékos, hat évvel ezelőtt pedig 51 százalékos volt – derült ki a Faktor Plus közvélemény-kutató felméréséből, amit a Danas című szerb napilap közölt.

A 2019 decemberében készült felmérésből az is kiderült, hogy a lakosság 38 százaléka kifejezetten ellenzi Szerbia EU-csatlakozását. Nőtt viszont a bizonytalan válaszadók száma: ezúttal a megkérdezettek 27 százaléka mondta, hogy nem tudja eldönteni, támogassa-e az ország uniós törekvéseit. A korábbi években ez az arány 15-20 százalékos volt.

A legtöbben Koszovó és a függetlenség elvesztésétől tartanak

A felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezettek 59 százaléka szerint az uniós csatlakozás egyben Koszovó elvesztését is jelenti, míg 38 százalékuk szerint elvész Szerbia függetlensége.

Az elmúlt évtizedekben ebben rohamos csökkenés tapasztalható – közölte a Blic című napilappal Vladimir Pejic, a Faktor Plus igazgatója. Mint mondta, az EU támogatottsága 2000 és 2005 között volt a legmagasabb, amikor a lakosok többsége úgy vélte, az uniós csatlakozás növelné az életszínvonalat, és segítene a korrupció, valamint a szervezett bűnözés visszaszorításában.

Az EU iránti bizalom először 2006-ban csökkent, akkor, amikor Montenegró különvált Szerbiától – emlékeztetett Vladimir Pejic. Másodszor akkor csappant meg a csatlakozási kedv, amikor 2008-ban Koszovó kikiáltotta a függetlenségét, és az Európai Unió országai ezt elfogadták.

A legtöbben mégis 2009 végén vélekedtek pozitívan az uniós csatlakozásról. Akkor törölték el a Szerbiával szembeni uniós vízumkényszert, így a lakosság 73 százaléka támogatta, míg csupán 12 százaléka ellenezte az EU-tagságot.

Szerbia 2012-ben vált az Európai Unió tagjelölt országává, a csatlakozási tárgyalások 2014-ben kezdődtek meg. A 35 csatlakozási fejezetből eddig 18-at nyitottak meg, és kettőt ideiglenesen le is zártak.

Az Európai Bizottság becslése szerint a nyugat-balkáni ország leghamarabb 2025-ben válhat az Európai Unió teljes jogú tagjává.

Elemzők szerint ez túl optimista kilátás, a tárgyalási fejezetek megnyitásának eddigi üteme alapján ugyanis ennél későbbi csatlakozási időpont prognosztizálható.

A közvélemény-kutatásban részt vevők egyharmada szerint nem valószínű, hogy Szerbia 2030 előtt az EU teljes jogú tagjává válna, szintén egyharmaduk vélekedik úgy, hogy az ország soha nem csatlakozik az unióhoz.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Két hetet adtak, hogy csökkentsék az üzemanyagárakat

Nagy Márton közölte a kormány döntését: két hetet adott a kabinet a MÁSZ tagjainak, hogy önkéntesen a régiós átlag szintjére csökkentsék az üzemanyagárakat.

A Mol jelentős eredményeket ért el 2023-ban

A Mol-csoportnak az "egyáltalán nem támogató" feltételek mellett is sikerült helytállnia, és bár pénzügyi teljesítménye tavaly elmaradt a 2022-es rekordévitől, operációs és stratégiai szempontból egyaránt jelentős eredményeket ért el.

A 4 évszakos abroncsban egyre jobban hiszünk

Ellentmondásos számok láttak napvilágot az európai abroncspiacon. A legfontosabb üzenet: a piacon a téli abroncs mellett a négyévszakos eladása növekedett a legjobban.

Adókockázatokkal is együtt jár az üzemanyagkártya

Az üzemanyagkártyák használata széles körben elterjedt a vállalkozások körében, mert jelentős adminisztrációs könnyítést eredményezhet az elszámolás tekintetében. A piacon jelenleg széles körben alkalmazott konstrukció azonban adókockázatot jelenthez, amely kiküszöbölhető lehet egy új konstrukció kialakításával, állapították meg a Deloitte szakértői.
Hirdetés

Hírek

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.
Hirdetés

Gazdaság

Szeptembertől kötelező átutalási korlát lesz a bankszámlákra, az OTP már májusban bevezeti

Az internet- és mobilbankból indított utalásoknak május 8-tól kezdve 1 millió forint lesz a napi limitjük.

A Gránit Bank, az MBH és az OTP konzorciuma működtetheti az MFB Pont Plusz lakossági hálózatot

A közvetítői hálózatról szóló közbeszerzési eljárást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jelentette meg, a szerződést még ebben a hónapban megköthetik.

Felmérik a magyarországi kriptopiaci szereplőket

A MiCA és az FTR révén Európa-szerte felügyelt, szabályozott keretek között működő nemzeti kriptopiacok alakulhatnak ki.

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.