Közép-Európa nagyvárosainak négyzetméteráraihoz képest mennyire számítanak drágának a budapesti lakások? Az abszolút árak mellett a bérekhez viszonyított relatív árszintet is megvizsgáltuk. Sejtetted, hogy Budapest a 3. legdrágább?
Bizonyára Te is hallottál már arról, hogy az utóbbi 5 évben mi minden történt az ingatlanpiacon. Az utóbbi években egyre alacsonyabb lett a kamatkörnyezet, ezért a kockázatmentes eszközökön egyre kisebb hozamot lehetett elérni, miközben fokozatosan olcsóbbá váltak a lakáshitelek. (10 éves kamatperiódusú (10 évig fix kamatozású) lakáshitel például már 4,2%-os teljes hiteldíj mutatótól (THM) elérhető.) Közép-Európában elsősorban ez a két tényező segítette az ingatlanárak nagymértékű növekedését.
Az ingatlanárak 2013-2014-től folyamatosan növekedtek, és eddig semmi sem állta az emelkedés útját. Épp ezért érdemes egy kis kitekintést tennünk, hogy meggyőződhessünk arról, hogy a környező országok lakásáraihoz képest hol is tartunk valójában. (Korábban pedig azt is megírtuk már, hogy Budapesten egy 2 szobás lakás az átlagbér 97%-áért bérelhető ki.) Összegyűjtöttük a szükséges adatokat, melyek elég sokatmondónak bizonyultak.
Az alábbi ábrán megtekintheted, hogy Közép-Európa nagyvárosaiban hány euró a lakások átlagos négyzetméterára. Lilával jelöltük Budapest külvárosát, míg kékkel a belvárost.
A fenti ábráról könnyen leolvasható, hogy a budapesti lakásárak közelítenek a Közép-Európában jellemző összegekhez. A belvárosi ingatlanok négyzetméterára (2721 euró) lényegében elérte már a pozsonyi (2754 euró) és a varsói (2776 euró) árszintet, de fővárosunk külvárosi lakásáraiban (1575 euró/m2) még megfigyelhető egyfajta diszkont (13-25%) a környező országok nagyvárosainak hasonló területeihez képest. Azt is érdemes tudni, hogy a budapesti átlagbér alacsonyabb a drágább ingatlanárral rendelkező városok átlagjövedelmeinél. Ezért volt fontos megnéznünk, hogy a lakások négyzetméterenként melyik városban hány havi nettó átlagjövedelemért vásárolhatóak meg, ezt az alábbi ábrán láthatod.
Ahogy a négyzetméterárak és a fenti városokban elérhető nettó átlagjövedelem viszonyát is megvizsgáljuk, tisztább kép rajzolódik ki. A számokból kiderül, hogy régiónk 9 nagyvárosa közül Budapesten kell a 3. legtöbbet dolgozni egy lakásért. Immár 3,78 havi budapesti átlagjövedelemre van szükséged, hogy a leendő belvárosi lakásod 1 négyzetméterét meg tudd vásárolni, miközben a külvárosban 2,19 havi átlagfizetéssel tudod ezt megtenni. Ezzel a helyi munkabérekhez viszonyítva átlagosan 25-30%-kal drágábbak a budapesti lakások a bécsi, ljubljanai, varsói, pozsonyi, bukaresti és zágrábi társaikhoz képest.
Fontos kiemelni, hogy a felsorolt városok, és nem az országok átlagbéreivel számoltunk! Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor a magyarországi és a budapesti átlagbér közötti mintegy 25-30%-os különbség ismeretében az is elmondható, hogy a vidékiek valószínűleg nehezebben vásárolnak lakást maguknak, mint a környező országok vidéki lakossága a saját fővárosába költözve (kivéve Prága és Belgrád). Prága a magas lakásárai, míg Belgrád az alacsonyabb munkabérei miatt tudott még drágább lenni, mint Budapest.
A szemléltetés kedvéért azt is kiszámoltuk, hogy Közép-Európa nagyvárosaiban hány évig kellene félretenned a teljes átlagjövedelem (adott város átlagjövedelme) összegét egy átlagos, 50 négyzetméteres lakás megvásárlásához.
Mint ahogy már jelen bejegyzésünk elején és egy korábbi cikkünkben is említettük, Budapesten a bérleti díjak a munkabérekhez képest rendkívül magasak. A fenti ábra alapján ugyanez elmondható a lakásárakról is. Az átlagos négyzetméterárakból ugyan ez még nem látszódott egyértelműen, viszont az átlagjövedelmet is figyelembe véve már annál szembetűnőbb a budapesti lakásárak túlfűtöttsége. Elsősorban a belvárosi lakásokon látszik, hogy kicsit sem számítanak olcsónak a budapesti ingatlanok. Egy 50 négyzetméteres belvárosi lakást a jelenlegi bérszínvonal mellett 15,76 évnyi átlagbérrel tudnál kifizetni, míg egy külvárosi ingatlan 9,12 évnyi átlagfizetést kóstál. Budapesthez képest a helyi átlagjövedelemből már csak Prágában és Belgrádban nehezebb megvásárolni a lakásokat.
Azt is érdemes azonban figyelembe venned, hogy a lakáshitelek az utóbbi fél évben historikusan is nagyon olcsónak számítanak, így ha például albérletben laksz, és a lakásvásárláson kívül nincs más választásod, nem érdemes tovább várnod a lakáshitel felvételével! Amennyiben még ilyen árak mellett is a vásárlás mellett döntesz, a jövőbeli kamatemelések miatt válaszd a kiszámítható, hosszú kamatperiódusú (10-15-20 évre vagy végig fix kamatozású) lakáshiteleket!
Ha lakásvásárláson töröd a fejed, most a részletes lakáshitel kalkulátorunk segítségével megnézheted a legjobb finanszírozási ajánlatokat! Néhány napja írt cikkünkben pedig további fontos információkat találhatsz a hiteligényléssel kapcsolatban!
