Nem a budapesti ingatlanok drágultak legjobban 2018 első kilenc hónapjában az OTP Lakóingatlan Értéktérkép szerint. Az aktuális csúcstartó meglepetésre Szekszárd, de szolnoki és a tatabányai lakáspiac is rakétaként lőtt ki.
A lakóingatlan típusok közül a tégla lakások drágultak legdinamikusabban 2018. első kilenc hónapjában, átlagosan 19%-kal többet fizetni ezekért, mint egy évvel korábban. A panellakást vásárlóknak is mélyebben kellett a zsebükbe nyúlniuk, ezek átlagosan 16%-kal kerültek többe, míg a családi házaknál „csak” 8%-kos volt a drágulás.
Az igazi meglepetés azonban inkább az, hogy már nem Budapest drágult a legnagyobb mértékben, ugyanis a fővárosi ingatlanok 20%-os átlagos áremelkedését 8 megyeszékhelynek is sikerült túlszárnyalnia. Az aktuális csúcstartó a 34%-os éves drágulást produkáló Szekszárd, amit 29 illetve 28%-kal Szolnok és Tatabánya követ. 20% felett nőttek az árak Miskolcon, Egerben, Kecskeméten, Veszprémben, Székesfehérváron és Nyíregyházán is, míg a két sereghajtó egy „olcsó” és egy „drága” város, az egyaránt 14-14%-kal dráguló Salgótarján és Szombathely lett.
Egy átlagosnak számító, 50 nm alapterületű lakás megvásárlásához szükséges lakáshitel legalacsonyabb havi törlesztője néhány nagyvárosban, ha a vevő 5 millió Ft saját forrással rendelkezik (300 000 Ft jövedelem és 20 év futamidő esetén):
Győr: 10 800 000 Ft hitel – 57 400 Ft/hó
Budapest: 19 800 000 Ft hitel – 125 000 Ft/hó
Debrecen: 10 339 000 Ft hitel – 54 938 Ft/hó
Kecskemét: 10 650 000 Ft hitel – 56 590 Ft/hó
Pécs: 6 690 000 Ft hitel – 36 029 Ft/hó
Szeged: 7 600 000 Ft hitel – 40 930 Ft/hó
A bankok lakáshitel-kínálatát a Bankmonitor Lakáshitel Kalkulátorával versenyeztetheted meg egymással.
Az áremelkedési toplista érdekessége, hogy éppen az alacsonyabb átlagos négyzetméter-árú megyeszékhelyek drágultak legnagyobb mértékben 2018 első kilenc hónapjában. Szekszárd az átlagos négyzetméterár szerint például a 11. legdrágább megyeszékhely, míg Szolnok 16., Tatabánya pedig 13. csak a listán.
Hasonló trend figyelhető meg Budapesten is, ahol az olcsóbb kerületek ingatlanjai értékelődnek fel legjobban. Legnagyobb mértékben – 31%-kal – a XVIII. kerület árai szálltak el, miközben négyzetméterár alapján a Pestszentlőrincet és Pesterzsébetet magán foglaló terület a 23 fővárosi kerületből csak a 17. helyen áll. A drágulás szerinti dobogó másik két helyezettje 25-25%-kal a XVII. és a XXI. kerület, amelyek átlagos négyzetméterár alapján ugyancsak az utolsó harmadban vannak.
Az átlagos négyzetméterár alapján toronymagasan vezető V. kerület drágulást tekintve csak a középmezőnyben van, de a legdrágábbak közé tartozó II. kerületnél csak két kerület drágult kevésbé.
A megyék szintjén is az árolló záródása figyelhető meg, hiszen az átlagosan 29%-kal dráguló Heves, illetve az ezt követő Komárom-Esztergom és Zala egyaránt az olcsóbb megyék közé tartozik.
Várható, hogy az olcsóbb átlagos négyzetméter-árú települések és budapesti kerületek felzárkózása folytatódik 2019-ben is. A magas árak következtében ugyanis egyre nagyobb nehézséget jelent lakáshitel esetén a minimálisan szükséges 20%-os önerő előteremtése, valamint a JTM (jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató) korlát miatt a jövedelmek nehezen bírják el a hitelösszeg alapján számított hiteltörlesztőket.
