Becslések láttak napvilágot arról, hogy mégis milyen összegek forognak a kínai árnyékbankrendszerben. A kínai uzsoraipar 43 milliárd dollárnyi hitelt helyezett ki, többnyire kisvállalkozásokhoz, amelyekre jellemzően ingatlan a fedezet – írja a Bloomberg.
A teljes árnyékbank rendszer méretéhez képest a 43 milliárd eltörpül. A becslések szerint kilencbillió dollárnyi tranzakciót bonyolít a nem hivatalos bankrendszer, és növekszik. A növekedést pedig azok az állami próbálkozások sem nagyon korlátozzák, amelyek a hivatalos csatornák felé terelnék a kkv-kat.
Az árnyékbankokhoz fordulók átlagosan 26 ezer dollárt vesznek fel. Ez egyben azt is jelenti, hogy több millió ügyfélnek hiteleznek a kínai árnyékbankárok. A rendszer működését bonyolítja, hogy ezek a szereplők a hivatalos hitelintézetektől jutnak tőkéhez. Azzal viszont, hogy ők nem hagyományos értelemben vett adósok, kiszámíthatatlan rizikót jelentenek a kínai bankrendszern belül. Az állam mindent megtesz, hogy a lakáspiaci buborékra való tekintettel valahogy kiszámíthatóvá és kezelhetővé tegye ezt a kockázatot.
A kínai uzsorások harmada nem termelt nyereséget 2018 első két hónapjában, a késedelmesen fizetett hitelek aránya pedig meghaladta a 13 százalékot. És ezek csupán azok az adatok, amelyeket be lehetett szerezni.
Egy tipikus sanghaji hitelut havi két százalék kamatot számolnak fel, azaz évi 24 százalék a kamat. Az árnyékbankok a fedezetül ajánlott ingatlan árának negyven százalékát hitelezik meg jellemzően. A kondíciókat pedig hathavonta vizsgálják felül.
A Bloomberg idéz egy bíróságra is eljutott pekingi ügyet is. Ott az adós 4,35 millió jüant – ez körülbelül 648 ezer dollár vagy 180 millió forint – vett fel harminc százalékos éves kamatra. A hitel végül bedőlt.
Szólj hozzá