A náci Enigma feltörője, a mesterséges intelligencia korai kutatója és a számítástechnika egyik atyja kerül pénzre. Sokat kellett erre várni, pedig nagyon megérdemli az elismerést.

Úgy tűnik, történelmi hétfőt tartunk. A Bank of England bejelentette, hogy az új ötvenfontos bankjegyen Alan Turing, a náci Enigma titkosítógép feltörésében oroszlánszerepet játszó brit kódfejtő lesz látható. Turingnak régen tartozik valami jelentős elismeréssel a brit állam, úgy tűnik, most végre megkapja azt.

A náci hadvezetés által használt különböző kódolások feltörése nem egyemberes haditett volt. Az első nagy lépést lengyel matematikusok tették meg. Marian Rejewski és két kollégájával kezdett el még Lengyelország eleste előtt dolgozni a német katonai kódokon. A megszállás után Franciaországba menekültek, majd mikor azt is megszállták a nácik, Spanyolországon és Gibraltáron keresztül az Egyesült Királyságba mentek tovább, ahol a lengyel hadsereg tagjaiként alacsonyabb szintű német kódok feltörésével foglalkoztak a háború végéig.

Turinghoz és a Bletchley Parkban dolgozó brit kódfejtőkhöz eljutottak a lengyelek felfedezései. Azonban tudták, hogy egy olyan hiba miatt tudták feltörni az Enigmát, amit a németek bármikor javíthatnak. Erre 1940. májusában sor is került, de mire a javítás elterjedt, Turingék új törési módszere is működőképessé vált. A katonai és a bonyolultabb haditengerészeti enigma mellett a csoport a Lorenz SZ 40/42-es kódgéppel titkosított üzenetekre is kidolgozott egy visszafejtési eljárást.

Négyrotoros, haditengerészeti Enigma (Fotó: Toby Oxborrow CC-BY)

A háború után Alan Turingot lovaggá ütötték, a Brit Birodalom Rendjének tiszti fokozatát kapta meg. Arról azonban nem beszélhetett, hogy mit csinált a háború alatt, és azzal hogyan járult hozzá a nácik megállításához. A világháború után egyetemi kutatóként a modern számítástechnika alapjainak lerakásában vett részt. Illetve hozzá fűződik a mesterséges intelligencia egyik alap vizsgálatának számító Turing-teszt kísérlet kidolgozása. (A mai MI-alkalmazások, lévén egy-egy területre tervezett szűk intelligenciák, jellemzően nem teljesítik ezt a tesztet.)

Turing halálát lényegében a brit kormány okozta. A tudós, miután szeretője, Arnold Murrey ismerősei betörtek a házába, feljelentést tett, és a jegyzőkönyvben nyilatkozott arról is, hogy homoszexuális. Mivel a korabeli törvények ezt bűntényként kezelték, Turingot perbe fogták, és libidócsökkentésre szolgáló erős hormonkészítmények szedésére ítélték, amelyek komoly változásokat okoztak nála. Ezzel párhuzamosan biztonsági besorolását visszavonták, a nemzetbiztonsági munkából kizárták, és megtagadták, hogy az Egyesült Államokba utazzon.

(Fotó: Chris Skoyles CC-BY)

A tudós 1954-ben követett el öngyilkosságot. A brit állam több mint ötven évvel később, 2012-ben ismerte el, hogy hibát követett el Turing elítélésével és kémiai kasztrációjával. A királynő 2014-ben jelentette be a bűnbocsánatot. A Bank of England által kibocsátandó 50 fontos, Turing képmását viselő bankjegy egy újabb lépés annak a tudatosításában, hogy Alan Turing Nagy-Britannia csúcstudósa volt, akinek sokat köszönhet a világ.


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?