Világszínvonalú, csaknem 400 férőhelyes hangversenyterem épül Kecskeméten a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet mellett, de lesz a környezetében kiállító terem, közösségi tér, új tantermek, új kollégium, ahol a nemzetközi hallgatók az intézmény hírnevéhez méltóan tölthetik el a szemesztereiket. Mindez a belváros szívében a Kéttemplomköz és a jelenlegi Kada Elek Szakközépiskola közötti részen, az egykori kolostor tőszomszédságában fog létesülni. 

A komplexum vázlatterveit szerdán este mutatták be a Kodály Intézet dísztermében, amelyre nagyrészt helyi építészek voltak kíváncsiak. Nem ez volt az  első tervkonzultáció, az áprilisihoz képest erőteljesen átdolgozott tervek kerültek most a nyilvánosság elé. Mielőtt bárki is megkérdőjelezné a beruházást és előrebocsátaná, hogy miért van erre szükség, miért kell bármit is megbontani, átépíteni a Kodály Intézet környezetében és ezzel erőteljesen megváltoztatni a városképet, álljon itt ehhez néhány tény.

^{Az átjárhatóság biztosítva lesz, de annak szabályozása az intézmény feladata}

A Kodály Zoltán Pedagógia Intézetet nem Kecskemét tartja fenn, hanem az állam a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen (közismert nevén: Zeneakadémia) keresztül, amely 4,2 milliárd forintot kapott a Modern Városok Program keretében a beruházásra. Kecskemét városa visszaadta a Kada Elek Szakközépiskola épületét - amely korábban a Kodály-gimnázium volt — így az is a projekthez tartozik. A Kada Elek jelenlegi helyén ez év őszén az utolsó tanév kezdődik meg, a következő a Rudolf Laktanya területén folytatódik. Kecskemétnek egyedül a helyi Tervtanácson keresztül van — a megfelelő jogi keretek között — úgymond beleszólása a beruházásba, állásfoglalást kell hozniuk a tervekkel kapcsolatban.

Éppen ezért ritka és nagyon kulturált az a kezdeményezés, hogy a tervekről másodízben is konzultációt szervezett a tervező Mányi István, Ybl-díjas építész, akinek ha törik, ha szakad, a megrendelő által kiadott feladatot meg kell oldania.

Bár a kecskeméti építészek nem szeretik a kívülről jött kollégáikat, amikor a városban önállóan akarják megvalósítani az elképzeléseiket, Mányi kezdeményezését elismeréssel és tisztelettel fogadták.

A tervbemutató estélyén Mányi István elmondta: jó érzés egy olyan városban terveznie, amelynek ennyien a gondját viselik és kijelentette, áll minden kérdés elé, de később ne dobjanak utána kézigránátot.

^{A Kerényi féle ház és a Kada új homlokzata, amely mögött a hangversenyterem púposodik}

A koncepcióval kapcsolatban kihangsúlyozta, nagy kihívás a hatalmas hangversenyterem elhelyezése, valamint az úgynevezett Kerényi-ház sorsa, amelyet a lakosság a Kodály Intézet könyvtáraként ismer a virágszirmokra hasonlító nagy ablakaival, de izgalmas feladat elé állította a kolostor melletti átjáró és tér kialakításai is. Hozzátette:

egy új belváros létesül Kecskemét szívében, amelyet a Kéttemplomköz elnevezés mellett a végén nyugodtan hívhatunk majd Háromtemplom-köznek, mert a hangversenyterem épülete ugyanolyan súllyal illeszkedik ebbe a térbe.

Mányi István egybefüggő téglaépületet álmodott a Kada Elek Szakközépiskola helyére, amelynek mai főbejárata árkádos lenne, ezzel visszaköszönnének Kecskemét Passage-hagyományai. A Kerényi József tervezte házzal kapcsolatban elmondta, hogy a megépülésekor sem volt statikailag rendben, már pedig ezt az épületet nem lehet felvállalni ebben a formájában, hiszen kollégiumként funkcionálna és nem bírná el azt a fajta terhelést.

Hozzátette: az épület árkádos, átjáró jellege megmaradna, az ablakokat - mindegy tisztelegve Kerényi József értékmentő építészeti munkája előtt — pedig holografikus üvegkerámia ábrázolással idéznék vissza. Mányi kiemelte, hogy a kolostorépület, valamint az új hangversenyterem között egy közösségi tér alakulnak ki, amely szabadtéri kis koncertek megrendezésére is alkalmas lenne. Az épületek közti átjárhatósággal kapcsolatban kijelentette, a beruházás mindezt megteremti, de annak szabályozása már az intézet kompetenciája.

^{A Kerényi józsef tervezte könyvtár épületének ablakai üvegrafikákon keresztül köszönnek majd vissza}

A tervekhez elsőként politikusok emelkedtek szólásra.

Kovács Ferenc építész, önkormányzati képviselő szerint a jelenlegi építészeti tervekkel

Mányi István átlépett az öncélúságon, tiszteltben tartja a város hagyományait, az épített környezetet és méltó emléket állít Kerényi Józsefnek.

Király József építész, városatya, a Kecskeméti Városszépítő Egyesület elnöke erről másként vélekedett. Elmondta: nemrégen benyújtották a Kerényi József tervezte Kodály-könyvtár épületének a helyi védettség alá helyezését. Hozzátette: nem tudja értelmezni ezt a tiszteletadást, amit Mányi István a tervein keresztül bemutatott.

Az épületett vagy hagyják, meg, vagy bontsák el, de köztes állapotnak nincs értelme - tette hozzá.

Katkics Tamás, a Bács-Kiskun Megyei Építészkamara elnöke is hasonlóképpen nyilatkozott, hozzátéve, hogy neki személy szerint nem tetszik a Kerényi-féle épület. Vásárhelyi Dániel, volt városi főépítész, a kamara alelnöke már a közelmúltban nyílt Kerényi József emlékkiállításon is kijelentette, hogy az épületet meg kell tartani, a statikai problémák orvosolhatóak. Hangsúlyozta: a grafikai megoldás nem adja vissza az ablakok térbeliségét. Bozsó Ferenc építész azt mondta: a Kerényi-féle könyvtárépületet nem sikerült az elképzeléseknek megfelelően kivitelezni, az álom megelőzte a korát.

A technológia hiánya miatt ezek a hibák ma hangsúlyosan visszaköszönnek, ezt maga a tervező is tudta akkoriban.

^{Még játszanak a színekkel}

Többen dicsérték a terület beépítését, azt, hogy a nagy tömeg ellenére is csökkentette a tervező a magasságot, így jobban illeszkedik a környező épületek közé, de a hatalmas téglafelületekkel szinte a legtöbb hozzászólónak problémái voltak, annak valamiképpen meg kell oldani az egyhangúságát - hangoztatták.

Mányi István hangsúlyozta: ezek még csak vázlattervek, még keresik a színeket és a tagoltság további lehetőségeit.

^{Igyekekszik besimulni a környezetébe}

Öveges László, Kecskemét főépítésze, azt est moderátora, minden kritikai és támogató hozzászólást hasznosnak vélt, úgy vélekedett, ez az igazi kulturált közösségi építkezés. Hozzátette:

azonban mindezek mellett van egy vezér, akinek dönteni kell majd, az pedig Mányi István.

Rajnai Attila