2017-ben a 18 éven felüli foglalkoztatottaknak ugyanis 10,3 százaléka számított a rendszeres munkavégzés ellenére is szegénynek, vagyis 442 ezer magyar. A mutató 2016-hoz képest 0,6 százalékponttal növekedett, ami a második legnagyobb a tagállamok sorában. Ennél jobban csak Luxemburgban romlott a helyzet, 1,7 százalékpontos volt a növekedés - írja az mfor.hu.
Még aggasztóbb a kép, ha 2010-hez képest nézzük a változást: 7 év leforgása alatt 4,9 százalékponttal nőtt a dolgozói szegénység aránya Magyarországon, ami az egész uniót tekintve a legnagyobb mértékű romlást jelenti.
A 2010-es 5,3 százalék még egyébként a negyedik legalacsonyabb mutató volt, a 2017-es 10,2 százalék viszont már a hetedig legmagasabb a tagállamok rangsorában.
A rendszeres munkavégzés ellenére akkor számít szegénynek egy dolgozó, ha juttatása nem éri el a mediánbér 60 százalékát. Az Eurostat ugyanakkor figyelembe veszi a számításkor a szociális juttatásokat is, tehát az nem tekinthető szegénynek, ha az amúgy alacsony jövedelmét az állam különféle támogatásokkal kiegészíti, így a medián 60 százaléka fölé húzza. Az érintettséget egyébként az időszakos munkavégzés és a részmunkaidős foglalkoztatás tudja fokozni,
Az mfor.hu szerint Magyarország esetében azonban ennél sokkal nagyobb szerepet játszat a szociális ellátórendszer munkaerőpiaci "lábának" szétverése, és a felpörgetett közfoglalkoztatás, ahol még a minimálbérnél is alacsonyabb juttatásért lehet elérni.
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
