A Csabatáj Mezőgazdasági Zrt. 2017 elején került Mészáros Lőrincékhez. Az Átlátszó írt arról, hogy a Hidashát-Csabatáj csoport a 2015-ben bedőlt Buda-Cash vagyona volt, amely a csőd után került Mészárosék fennhatósága alá. A Csabatáj Zrt. 74 százalékos pakettjét az eredeti, 2015-ös vételáron, azaz 1,4 milliárd forintért vásárolta vissza az Opimus Group a Status Capitaltól.
A nemrég közzétett 2018. évi beszámoló szerint a részvények névértéke 55 millió forinttal csökkent, amelyeket a Talentis Agro Zrt. vett meg. A Mészáros Lőrincet és lányát, Mészáros Beatrixot is az Igazgatóságban tudó Csabatáj a régió egyik legnagyobb tojástermelőjének számít, 150 ezer saját nevelésű tojótyúkkal évente 40 millió tojást termelnek, emellett még növénytermesztéssel foglalkoznak. A cég honlapján található ismertető szerint 930 hektár bérelt földterületen folyik növénytermesztés, főleg őszi búzát, takarmánykukoricát, napraforgót, zöldborsó vetőmag alapanyagot állítanak elő.
Jól fial-e a baromfi?
A Csabatáj a 2017-es 1,67 milliárd forint után tavaly valamivel több, 1,68 milliárd forint árbevételt produkált kizárólag belföldi értékesítésből. A legnagyobb bevételt a két főtevékenység, a baromfitenyésztés, valamint a gabona- és vetőmag nagykereskedelem hozta.
Míg Mészárosék cégénél 2017-ben 113 millió forint nyereség keletkezett, addig 2018-ban már 26 millió forinttal kevesebbet, 87 millió forintot értek el a 4,1 millió forint adó befizetése után. Bár ez sem is tűnik annyira szerény teljesítménynek, ha azt nézzük, hogy 2016-ban mindösszesen 5,6 millió forint eredményt könyveltek el.
A beszámoló szerint a cég közgyűlése úgy döntött, a társaság tavalyi adózott eredményét az eredménytartalékba rakják. Ezzel egyidejűleg viszont az eredménytartalék terhére 807 ezer forint osztalék kifizetését is jóváhagyták. Ez az összeg sem tűnik soknak. Szembetűnő viszont, hogy a Csabatáj 2013-től kezdve pontosan ennyi, 807 ezer forint osztalékot fizetett minden évben a tulajdonosoknak.
A beszámolóból kiderült az is, a vállalkozásokkal szemben fennálló követeléseik a tavalyi 293 millió forint után 345 millió forintra gyarapodtak. Az anyag jellegű ráfordítások (főleg az anyagköltségek) is minimálisan nőttek: a 2017-es 1,27 milliárdról 1,28 milliárd forintra.
Uniós pénz is csorgott
180 millió forinttal híztak az egyéb bevételek. A 2017-es 170 millió forint után tavaly már 350 millió forint ilyen forrást könyvelhettek el Mészárosék. A legtöbb pénzt a tárgyi eszközök értékesítéséből (190 millió forintot), valamint állami támogatások útján szerezték.
Az agrárcég összesen 140 millió forint állami támogatásban részesült tavaly. A legtöbbet (78 millió forint) a földalapú uniós támogatás hozta a konyhára, de állatjóléti támogatás címén is bezsebeltek 41 milliót.
Többféle lízing- és hiteltartozásuk is fennáll:
- 10 millió forint Raiffeisen kombájn-lízing,
- 2,4 millió forint Raiffeisen Lízing-JCB AGRI,
- 2x4,6 millió forint MERKANTIL Bank kombájn-lízing,
- 160 millió forint forgóeszköz hitel a K&H-nál (130 millió forint van még hátra),
- 250 millió forint forgóeszköz hitel az OTP-nél (152 millió forint van még hátra).
Szépen megugrott a dolgozók bére
Mészáros Lőrincék csabai vállalkozása átlagosan 87 főt foglalkoztatott tavaly. Ez két fővel kevesebb, mint korábban. Ezzel együtt viszont a bérükre több mint, azt megelőzően: a 2017-es 243 millió forint után egy évre rá már 284 millió forintot fizettek ki. Ezen túlmenően még 28 millió is ment egyéb személyi jellegű kifizetésekre. A 64 millió forint bérjárulékot hozzászámolva összesen 378 millió fordítottak a dolgozókra a 2018-as évben.
Így Mészárosék cégénél tavaly nem is olyan rossz, 272 ezer forint átlagfizetés jött ki. Ha ehhez hozzánézzük a két évvel korábbi kereseti adatokat, a bérnövekedés még inkább figyelemre méltó. 2017-ben még 45 ezer forinttal kevesebb, 227 ezer forint volt az átlagbér a vállalatnál. A fizikai dolgozók bére a 2017-es 211 ezer forintról 256 ezerre emelkedett. A szellemi dolgozók átlag 270 forintot vihettek haza két éve, tavaly már 319 ezret.
Kapcsolódó cikk: Ilyen is ritkán van, veszteséges lett Mészáros Lőrinc egyik cége
Az S&P csökkentette Izrael hosszú távú hitelminősítését a „katonai eszkalációs kockázatokra” hivatkozva. 
