Botka László: Szeged jövőjét csak a tudásra építhetjük
– Egyetemi és iskolaváros vagyunk, ezért a tudomány, a tudás Szeged fejlődésének a motorja – mondta a polgármester a Szegedi Akadémia Bizottság mai plenáris ülésén, amelyet a Magyar Tudomány Napja alkalmából hívtak össze.
A tudomány ünnepén Botka László elmondta, Szeged városfejlesztési programjaiban a legfontosabb szempont eddig is az egyetemi, a tudományos és az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése volt. Az egyetem és a város szoros együttműködésében az elmúlt időben számtalan oktatási és kulturális fejlesztés valósulhatott meg.
– Szeged jövőjét csak a tudásra építhetjük – mondta a városvezető.
Bejelentette, döntés született arról, hogy a város hosszú távú gazdasági fejlesztésének legfőbb eleme a lézerközpont melletti hetvenhektáros terület tudományos-ipari parkká fejlesztése. Ennek érdekében az önkormányzat már jövőre megkezdi a terület infrastruktúrájának és közúti kapcsolatainak fejlesztését, erre a tervek szerint közel négymilliárd forintot fognak fordítani.
A polgármester köszöntőjét a város Nobel-díjas tudósának, Szent-Györgyi Albertnek egy gondolatával zárta:
„Az igazi tudós… kész arra, hogy elviselje a megpróbáltatásokat, csak hogy senki ne szabja meg neki, hogy milyen irányba folytassa munkáját.”
– Aki a tudomány szabadsága, az akadémia és az egyetemek autonómiája ellen harcol, az valójában az igazság ellen harcol. Köszönettel és hálával tartozunk mindazoknak, akik ki mernek állni ezen törekvésekkel szemben. Ők Szent-Györgyi igazi örökösei, mert mi Szegeden tudjuk, hogy a szabadság, a szabad gondolat teremhet igazi értéket – mondta végül Botka László.
Vékás Lajos, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke köszöntőjében elmondta, az elmúlt időben egyezség született arról, hogy egy tizennégy fős, paritásos alapon felállított bizottságot hoznak létre, amelynek elsődleges célja, hogy megfogalmazzák azokat a fő szempontokat és módszereket, amelyek alapján az MTA átvilágítja saját kutatóintézet-hálózatát.
A bizottság november közepén tartja alakuló ülését, hét főt a minisztérium, hetet pedig az Akadémia akkreditál a testületbe.
Ez az Akadémia és a minisztérium vitájában megnyugtató kiindulópont lehet – mondta az alelnök.
Rovó László, a szegedi egyetem rektora, emlékeztetett arra, hogy az Akadémia 1997 óta emlékezik meg a Magyar Tudomány Ünnepéről, 2003-ban pedig az Országgyűlés hivatalosan is a Magyar Tudomány Ünnepévé nyilvánította november 3-át, azt a napot, amelyen 1825-ben Széchenyi István birtokainak éves jövedelmét ajánlotta fel a tudós társaság megalapítására.
November folyamán a Szegedi Akadémiai Bizottság szak-, illetve munkabizottságai, valamint a Szegedi Tudományegyetem tudományos műhelyei is számos izgalmas tudományos rendezvénnyel, konferenciával, előadással várják az érdeklődőket.
A hónap végéig többek között előadások hangzanak el a tanulóközpontú oktatásról, a regenerációs orvoslás lehetőségeiről, de górcső alá kerülnek a zenepedagógiai és a mezőgazdasági kutatások is, valamint kerekasztal-beszélgetést rendeznek arról, mi várhat a jövő generációra a munka világában.
