1932-33-ban a világ éppen az első nagy gazdasági válságát élte, a Szovjetunióban pedig éhínség tombolt. Pontosan még ma sem tudják, hányan haltak meg, de csak Ukrajnában az áldozatok számát 3-7 millió közé teszik. Az ötszáz napon keresztül tartó éhezést a sztálini politika okozta, ami elrendelte a túlzott mértékű gabonabeszolgáltatást. A történészek közt máig nincs teljes egyetértés abban, ami ekkor történt, az ukrán parlament viszont 2006-ban törvényt fogadott el arról, hogy ez a mesterségesen előidézett éhínség az ukrán nép ellen elkövetett népirtás volt.

„Magyarország az elsők között volt, aki itt Európában elismerte 2003-ban a holodomort mint az ukránok ellen elkövetett népírtást, és mi ezért nagyon hálásak vagyunk. És hálásak vagyunk Magyarországnak, hogy elsők között elismerte a függetlenségünket, és most az orosz agresszióval szembeni ellenállásban is támogat minket. Azt gondolom, hogy az, hogy most is itt együtt vagyunk, azt mutatja, hogy a népeink együttműködése és kapcsolata nagyon szoros és történelmi gyökerekkel rendelkezik” – nyilatkozta a Szeged Televíziónak Nepop Ljubov, Ukrajna magyarországi nagykövete.

Az ukrán nép egyik legnagyobb katasztrófájának 85. évfordulóján Szegeden a dómnál emeltek szobrot, amit Kiss-Rigó László áldott meg. A megyéspüspök a többi között arról beszélt, azért fontos az emlékezés, hogy még egyszer ilyen tragédia ne történhessen. A megemlékezés pedig jó alkalom arra is, hogy a két nép kapcsolata erősödjön, ami fontos, hiszen Szegeden is sok ukrán nemzetiségű ember él. 

„Pontosan nem lehet megmondani, de néhány ezren vannak együttesen. Ezek között az ukránok között vannak kárpátaljai magyarok, akik ukránoknak vallják magukat, de sokan vannak Ukrajna keleti részéről is” – mondta Róth Sándor, Ukrajna szegedi tiszteletbeli konzulja a tévének.

A szoboravatás koszorúzással és a Kárpátaljai Népi Kórus műsorával ért véget, a megemlékezők pedig gyászszalaggal átkötött búzakalásszal rótták le tiszteletüket.

Videónk is van! Mindezt megnézheti a Szeged Televízió riportjában is.