Szeged ismét csatlakozik a globális klímasztrájkhoz
A szegedi rendezvényen felszólalások, slam poetry, zene és közös hangos véleménynyilvánítás után a demonstráció a Dugonics térre vonul át, ahol a további felszólalások mellett
olyan beszélgetésekre hívják a résztvevőket, ahol konkrét tippeket és lehetőségeket ismerhetnek meg, hogy mi magunk mi mindent tehetünk egyénileg és közösen is ebben a helyzetben.
Az esemény békés jellegű, pártpolitikától mentes.
Azoknak az iskolásoknak, akik szeretnének részt venni a rendezvényen, külön kikérőt készítettek, valamint az oktatási intézmények vezetőit is megkeresték azzal, hogy működjenek együtt, hogy a leginkább érintett korosztály ott lehessen az eseményen.
Szintén várják az egyetemistákat is, akik értik és tudják, hogy a jövőjük múlik azon, milyen válaszokat adnak a klímahelyzet kihívásaira.
Szegeden ez már a harmadik klímasztrájk, legutóbb a Stafánián tüntettek a fiatalok a bolygó megmentését követelve, mert ők is szeretnének még itt élni ötven év múlva.
A klímasztrájkot egy 16 éves svéd diáklány, Greta Thunberg indította el, felismerve, hogy mekkora veszélyben van a bolygónk. Greta Thunberg nemzetközi mozgalmat indított el az akciójával, példáját tízezrek követik világszerte. Az Extinction Rebellion (Kihalás Forradalma) aktivistái péntekenként utcára vonulnak, hogy országaik döntéshozóit cselekvésre ösztökéljék.
Az csinál politikát belőle, aki nem hagyja hogy beszéljenek a klímaválságról
Nagyjából ez a véleményük azoknak az ellenzéki polikusoknak, akik elmondták a véleményüket a Fidesz-KDNP-s képviselők legutóbbi húzásáról klímaügyben. Az ellenzék ugyanis szerdán egy rendkívüli ülésnapot szeretett volna tartani a Parlamentben a témában, ezt azonban a kormánypártok nem szavazták meg.
A képviselők szerették volna megtudni, hogy Magyarország Áder János köztársasági elnökön keresztül milyen kötelezettségeket vállal 2030-ig a klímakrízis megfékezése érdekében.
A kérdés azért is érdekes, mert Orbán Viktor lengyel és cseh kollégájával együtt leszavazták az Európai Unió 2050-ig szóló klímatervét, mondván, az veszélyezteti a rezsicsökkentést, és a magyar ipar nem lenne felkészült az új szabályozásra.
És bár a kormány elismerte, hogy az általuk legfontosabb problémaként kezelt migráció éppen a globális felmelegedés miatt erősödhet a következő évtizedekben, ugyanakkor egyértelművé tették: uniós pluszpénz nélkül nem fogadják el a klímatervet.
Jegesmedve a jéghegy csúcsán: a magyarok szerint nagyon fontos a klíma
Ellentmond a kormánynak az a közvéleménykutatás, ami hétfőn jelent meg, és amely szerint a megkérdezettek nagy többsége szerint igenis kiemelten foglalkozni kellene a klímahelyzettel. Az Index, a Demnet Alapítvány és a Závecz Research közös közvélemény-kutatásából kiderül, hogy a megkérdezettek elsöprő többsége szerint nagyon igaz, illetve a többség úgy gondolja, hogy
- a klímaváltozás az egész emberi civilizáció jövőjét fenyegeti
- a klímaváltozás az egyik legfontosabb probléma, mindenkinek sokkal többet kellene foglalkoznia vele
- klímaügyben a tudósok véleményének hisznek leginkább és a politikusok, valamint üzletemberekében legkevésbé
- leginkább a fejlett országoknak, a nagyvállalatoknak, a nemzetközi intézményeknek és a fogyasztóknak kell tenniük a környezet védelme érdekében
- a politikusoknak végre valóban cselekedniük kellene a klímakatasztrófa elkerülése érdekében.
- különadót vetnének ki a szennyező cégekre
- több állami támogatást adnának a lakóépületek energetikai korszerűsítésére
- több állami támogatást adnának a megújuló energia előállítására
- törvényben tiltanák a legkevésbé hatékony háztartási berendezések forgalmazását
- akár az anyagi biztonságunk egy részéről is le kell mondanunk a környezet védelme érdekében
- hajlandók lennének többet fizetni a termékekért, ha biztosan tudnák, hogy környezetkímélő módon gyártották azokat
- a többség saját felelősségét is látja a klímakrízis mérséklésében.