Rendhagyó tanórával emlékeztek a tiszai cianidkatasztrófára Szegeden

A 2000-ben történt ökológiai katasztrófa után úgy döntött a Magyar Országgyűlés, hogy február elsejét a Tisza élővilágának emléknapjává nyilvánítja. Ebből az alkalomból tartott rendhagyó vízgazdálkodási órát dr. Kozák Péter, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója valamint Szilágyi Tamás, a Csongrád Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi szakügyintézője a Csongrád Megyei Önkormányzat konferenciatermében, az SZSZC Gábor Dénes Szakgimnázium és Szakközépiskola vízügyi ágazatának diákjainak.

A rendhagyó vízgazdálkodási óra Kakas Béla, Csongrád Megyei Közgyűlés elnökbeszédével kezdődött. - Minden nap, amikor a Tisza Anyácskára pillantok, eszembe jut, hogy milyen fantasztikusan jó szakmát választottatok – mondta a diákoknak Kakas. - A víz az élet bölcsője, a jövőnkért dolgoztok, azért, hogy ez a fantasztikus kincs megmaradjon.

Ha becsülettel tesszük a dolgunkat, akkor a jövőben Kárpát-medence édesvízi nagyhatalommá válhat.

A kormányzat ezt a napot emléknappá nyilvánította, innentől kezdve a február elsejét a víz tiszteletéhez méltóan, tessék szíves imakönyvbe foglalni – fogalmazott.

Kakas Béla, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke beszédében a víz fontosságára hívta fel a figyelmet. (Fotó: Kovács Ferenc)A tiszai cianidszennyezés

2000. január 30-án, a romániai Nagybányán egy román-ausztrál tulajdonú bányavállalat ülepítő tavának gátja átszakadt, és onnan cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz ömlött a Szamoson keresztül a Tiszába. A szennyezés február 1. és 12. között vonult le a Tiszán, hatalmas környezeti kárt okozva: a folyó élővilágát adó planktonikus élőlények, a vízi makroszkopikus gerinctelen élőlények és a halállomány a Tisza felső és középső szakaszán 70-90 százalékban, míg az alsó szakaszon 100 százalékban elpusztultak.

A tanóra első felében Dr. Kozák Péter az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG) igazgatója tartott előadást a 19 évvel ezelőtti környezeti katasztrófáról. - A 2000-es év vízgazdálkodási szempontból egy rendkívül aktív esztendő volt – kezdte előadását Dr. Kozák Péter. - Kezdődött egy Magyarország történetében mindaddig példátlan nagyságú cianidkatasztrófával. Ezt követően egy vízminőségi habária történt a térségben, Pusztaszőlősön. Miután befejeződni látszódtak ezek a katasztrófák, a Tisza úgy gondolta, hogy további feladatot ad a vízügyeseknek, és az elmúlt évek legmagasabb vízállását produkálta. Ebből is látszik, hogy a Tiszával törődni kell – mondta. Kiemelte, bízik benne, hogy a Kormányhivatal hozzájárul majd, ahhoz, hogy ezt a fontos szakmát továbbra is oktassák a városban.

Dr. Kozák Péter, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója szerint a Tisza egy kényes folyó, amivel folyamatosan törődni kell. (Fotó: Kovács Ferenc)Hogyan lehetett védekezni?

A szennyezés hullámtérre való kijutását korlátozni kellett. Az első feladat az elhullott haltetemek összeszedése volt, amit zárak készítésével, uszályból épített mederelzárásokkal valósították meg. E azért is volt kiemelten fontos, mert fennállt annak a veszélye, hogy más állatok megeszik tetemeket, és ezáltal tovább megy az ökológiai láncban a mérgezés. A cianidkatasztrófa következtében több tonna nagyméretű, életerős hal pusztult el Szeged térségében is.

Az SZSZC Gábor Dénes Szakgimnázium és Szakközépiskola vízügyi ágazatának diákjainak rendhagyó tanórában volt részük. (Fotó: Kovács Ferenc)

Az óra második felében Szilágyi Tamás, a Csongrád Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi szakügyintézője tartott előadást. A prezentációjában kitért a természet különös mágiájára is. - A Tisza teljes szakaszán két óránként mintát vettek, amit aztán azonnal kiértékeltek laboratóriumban. A kutatók azokban a napokban napi 24 órát dolgoztak. A Tisza alsó szakaszán Csongrádnál volt a legnagyobb a szennyezés - mondta. Szilágyi elmondta, az akkori becslések szerint 5 év kellett a halállomány újratelepítéséhez, az élővilág teljes helyreállítása pedig akár 10-20 évbe is beletelhet volna. A természet különös mágiája volt, hogy ehhez képest viszonylag hamar újraéledt az élővilág.

Szilágyi Tamás, a Csongrád Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi szakügyintézője részt vett a 19 évvel ezelőtti kutató munkálatokban. ( Fotó: Kovács Ferenc)

- Két héttel a levonulás után a planktonikus élővilág már a jellemző összetételt mutatta, 3-4 év alatt pedig a teljes vízi élővilág 95%-a helyreállt – fogalmazott. A jelen és a jövő szakemberei, valamint a diákok a rendezvény végén egy-egy szál virággal adóztak a folyónak, amiért alig néhány év múltán teljesen újjáéledt.

A rendhagyó tanóra végén a Tisza élni akarása előtt tisztelegtek az előadók és a diákok. ( Fotó: Kovács Ferenc)