A dán Arla a világ szinte minden kontinensén jelen van - Ausztrália és Új-Zéland kivételével -, és a legkülönbözőbb tejtermékek gyártásával foglalkozik. A cég képviseletére jogosult csaknem 200 demokratikusan választott termelő irányítja a nemzetközi óriásvállalatot, amelyik ma a világ ötödik legnagyobb tejipari konszernjének számít. A vállalathoz csatlakozott termelők évente csaknem 14 millió tonna tejet állítanak elő, ez Európa teljes tejkibocsátásának mintegy tizedét teszi ki (150 millió tonna), és a magyarországi termelés tízszerese (1,5 millió tonna/év).

Érzékenyen reagálnak a termelők takarmányellátási gondjaira

Az Arla teljes árbevétele tavaly 10,3 milliárd euró volt, 2,8 százalékos haszonnal. Idén ennél nagyobb jövedelmezősséggel számolnak. A vállalat felügyelőbizottsága most arra tett javaslatot, hogy a cég idei, előre láthatóan 285-310 millió eurós nyereségét teljes egészében osszák szét a tagok között. Ez azt jelenti, hogy a 2019 márciusi elszámoláskor tejkilogrammonként 2,3-2,5 eurócenttel (7-8 forinttal) többet fizetnek majd az átvett alapanyagért. Ennek okát a bizottság a következőképpen foglalta össze:

- jelentte be Jan Toft Nørgaard, a felügyelőbizottság elnöke. A bizottsági javaslatot a tagok októberi közgyűlésén még megvitatják. A kifizetés végleges összege a társaság gazdálkodásának összesítésekor, 2019 februárjában dől el.

Se széna, se szalma: 40 ezer forintot ér egy tonna gabonaszár!

Szénát kell vásárolni a legeltetett jószágnak.