Magyarország területeinek fele síkvidéki, lefolyástalan terület, amely közel 4,5 millió hektárt jelent - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Ebből az árvízi veszélyeztetettséggel érintett terület 2 millió hektárra tehető, amelyből, 1,5 millió hektár a Tisza-vízgyűjtőn 0,5 millió hektár pedig a Duna-vízgyűjtő területein található.

Agrárgazdasági szempontból nem lehet elmenni amellett, hogy az árvízi veszélyeztetettséggel érintett hatásterületek átfedést mutatnak a belvízzel, valamint aszállyal érintett területekkel kép), és mindez időbeliség szempontjából is fontos, mert adott esetben 1 éven belül mind három szélsőséggel meg kell küzdeni. Az ágazat átlagos vízkárvesztesége évente 55 milliárd Ft-ra, ebből az aszálykár 40 milliárdra, a belvízkár 15 milliárd Ft-ra tehető. Hazánk területeinek 80 százaléka termőterület, amely 7,5 millió hektárt jelent, ebből 2 millió hektár erdőterülettel és 5,5 millió hektár mezőgazdasági területtel lehet számolni (ebből 4,5 millió hektárnyi terület a szántó). Elmondható tehát, hogy a termőterületek közel 30 százaléka érintett árvízi veszélyeztetettséggel.

Az árvíz-veszélyeztetettség mérséklését tekintve az agrárgazdálkodásban található lehetőségek a következőek lehetnek: a víz területen való tartása, tározása tározókkal, csatornákkal, valamint a beszivárogtatással történő talajvízháztartás javítása. Hazai tekintetben elsősorban a szabályozási elemekkel történik az árvizes kérdések agrárpolitikába történő integrálása, uniós eszközök tekintetében forrásfinanszírozási lehetőségek is vannak, de támogatási célterületek elsősorban belvizes, aszályos területeket érintenek közvetlenül. Hazai szabályozási elemként a nagyvízi mederkezelési tervekben foglaltak érvényesülnek. A nagyvízi mederkezelési terveket az országos vízügyi ágazat készíti el, amelyhez a területi vízügyi szervek megalapozó dokumentációkat készítenek. Ezeket a tervdokumentációkat a területei szervek megküldik véleményezésre az érintett hatóságoknak, intézményeknek (környezet-és természetvédelem, önkormányzatok, nemzeti parkok, ipar- és kereskedelmi kamarák), valamint a területileg illetékes agrárkamarák részére. A folyamat működik, a NAK megyei szervei észrevétel esetén véleményezik is a nagyvízi mederkezelési terveket.

Forrás: MTI/Vajda János

Nagyvízi mederben a termőföld más célú hasznosításának megvalósítása, a művelési ág megváltoztatása nem gyakorolhat negatív hatást és nem akadályozhatja az árvíz (jég) biztonságos elvonulását. A szabályozás három részre osztható:

• elsődleges levezető sávban - kifejezetten részt vesz a levezetésben: csak egyedi előírás alapján történhet termőföld művelése,
• másodlagos levezető sávban - jelentős mértékben részt vesz a levezetésben: gyep, legelő, szántó, kiritkított erdő hasznosítható így engedélyezhető,
• átmenteti levezető sávban - időszakosan elöntött területek: már erdő telepíthető, azonban az aljnövényzet rendszeres eltávolítása mellett.

Uniós támogatási lehetőségek tekintetében a Vidékfejlesztési Programban több pályázati felhívás is támogatja, támogatta a víz területen való tartását, a talajok vízháztartásának javítását. Az egyik ilyen az AKG - Agrár-környezetgazdálkodási felhívás, amelyben a talajok, felszíni és felszín alatti vizek védelmét szolgáló beruházások magasabb támogatási intenzitással kerületek előirányzásra - mely közvetett módon hozzájárulnak az árvíz veszélyeztetettség mérsékléséhez. Ezentúl vízvédelmi nem termelő beruházások között lehetett támogatást kérni: vízvisszatartás fejlesztésre, partmenti vízvédelmi pufferzóna kialakítására. Továbbá a víztározási lehetőségek támogatását hivatott támogatni a még nyitva lévő mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztést támogató felhívás.

Hosszútávon komplex, integrált rendszerekben kell gondolkodni, amely nem a víz mihamarabbi el- és levezetését biztosítja, hanem a vízmegtartást elősegítését irányozza elő. Egy olyan cselekvési tervre van szükség, amely országosan

• vízgyűjtő kistérségekben,
• területspecifikusan ismerteti a szükséges beavatkozási intézkedéseket,
• attól függően, hogy a terület árvíz- vagy belvíz, illetve aszályérzékeny,
• tekintettel a felszíni- és felszín alatti víztestek mennyiségi és minőségi állapotára,
• a technológiai és egy egyéb tisztított szennyvizek újrahasznosítási lehetőségeire;
• termőhely specifikus növénytermesztési ajánlásokkal, megtérülési számításokkal;
• a fentiekre való tekintettel differenciált támogatási politika kialakítására - különös tekintettel a következő támogatási területekre: talajjavító program, melioráció, vízvédelmi pufferzóna, vízvisszatartás, szűrőmezők - tájgazdálkodásba illő termőhely specifikus növénykultúra ajánlásokkal.

A cselekvési program hozzájárulna a vízhiány-víztöbblet okozta károk mérséklése által a mezőgazdasági kibocsátás stabilitásához.