2018 januárja örömteli hírekkel örvendeztette meg a jószágtartókat.

– Hírt adtunk a méhészeknek arról, hogy a hazai méztermelőknek több pénz jut ettől az évtől – A korábbi keret bővítésének köszönhetően évente 340 ezer euróval nagyobb keretösszeg, vagyis 5 millió 35 ezer euró áll a magyar méhészek rendelkezésére.

– Minden ágazatot egyformán kedvezően érintett, hogy megszűnt az állatjóléti felelősök bizonyítványának öt évenkénti megújítási kötelezettsége, a korábban kiállított igazolásokat pedig ezentúl határozatlan időre kiadottnak kell tekinteni.

– Újabb jó hír érkezett a méhészeknek egy kutatási eredményről, amely szerint egy merőben új eljárással sikerülhett hatékonyan kiírtani a rettegett varroa atka kártevőket.

– Mindeközben hírt adtunk a baromfiágazat helyzetéről, amely a madárinfluenza miatt óriási károkat szenvedett 2017-ben. 2018 februárra a magyarországi baromfiállomány élősúlyban 5,2 százalékkal, egyedszámban pedig 4,3 százalékkal csökkent tavaly az azt megelőző évhez képest – közölte Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnök-igazgatója.

– Január első napjaiban már riogattak a hírek a sertéspestis terjedéséről, de akkor még messze járt a kór a magyar határtól. Márciusra sajnos utolérte a határvidékeinket is a vész – és ekkor már sejteni lehetett, hogy mi sem úszhatjuk meg a bajt. Április közepén megtalálták az első fertőzött vaddisznót Heves megyében, majd április végére több ország is kitiltotta a magyar sertéshúst.

Márciusban megkezdte munkáját a Nemzeti Lovasakadémia és Tudásközpont. Az akadémia hároméves képzést nyújt élménylovasoknak és lovasszakembereknek.

– Ha április, akkor húsvét és bárányexport! Régen volt arra példa, hogy karácsony után ne csökkenjenek a bárányárak, sőt idén még ehhez képest is emelkedtek a húsvéti időszakban.

– Májusban együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), és a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) a haltermékek népszerűsítése, illetve a halgazdálkodás és a halfeldolgozás fejlesztése érdekében.

– Sikertörténetként zárult a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok újjászervezése. Erről az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára számolt be májusban, Mezőhegyesen.

Júniusban számoltunk be arról, hogy az országban életképes bivalyállomány jött létre, amely folyamatosan elérhető árualapot biztosít ebből a prémium termékből.

fotó: MTI

– Július hónapban is megpróbáltatások vártak a termelőkre: Ilyenek voltak a tömeges méhpusztulások és a sertéspestis terjedésének megfékezése. – Ez utóbbi eléréséért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara folyamatosan tájékoztatta a gazdálkodókat a legfontosabb teendőkről – az Országos Főállatorvos pedig a kormányzattal vállvetve tárgyalt a külföldi országok import-tilalmának enyhítéséért valamint az EB-vel a kárt szenvedett gazdáknak adható támogatásokról.

Augusztusban kampány indult a sertéspestis megelőzése érdekében – a hatósági állatorvosok felkeresték a kisebb gazdaságokat.

– Következzen egy szórakoztató bulvárhír, amely szerencsére semmilyen hatással nincsen a magyar gazdaságra: Az indiai tejfeldolgozó cég, az Amul bemutatta első, tevetejjel készült csokoládéját.

– Szeptember végére Romániában is lelassult a sertéspestis terjedése – Magyarországon pedig addigra már jó ideje nem mutattak ki újabb megbetegedéseket.

fotó: Shutterstock

– Októberben érkezett a hír, miszerint a Baromfi Termék Tanács kiállt a ketreces tojás mellett. A BTT szerint a fogyasztóknak kell eldönteniük, milyen típusú tojást kívánnak vásárolni. A termék tanács szerint nemzetközi szinten is fel kell lépni az ellen, hogy az áruházláncok kizárják a feljavított ketreces tartásból származó tojásokat.

– Megérkezett a döntésÖsszesen félmilliárd forint jövedelempótló támogatásra pályázhatnak idén a mangalicatartók az afrikai sertéspestis miatt az agrárminiszter rendelete alapján.

– A nyár és az ősz folyamán – Magyarország mellett – az Európai Unió több tagállama is jelentette a lovak Nyugat-nílusi lázzal történő megfertőződését. Szerencsére a megbetegedések november végére lecsengőben voltak.

– 2018. november 1-től valamennyi EU-s tagállamban, így Magyarországon is alkalmazni kell a hatályos állattenyésztési rendeletet. A jogharmonizáció keretében itthon pedig készül az új állattenyésztési törvény.

A gazdasszony és a Mozsi Major fiatal bikája Szentlőrincen – fotó: Agroinform.hu

– Az Agroinform.hu portál ebben ez évben novemberben is részt vett az EuroTier állattenyésztési világkiállításon. Íme egy innovációkat összefoglaló cikk.

– Decemberben Nagy István agrárminiszter bejelentette a nemzeti húsgalamb program elindítását.

Átadták a mohácsi Prophyl Kft. kutatólaboratóriumát és oltóanyag-termelő központját. A cég a 700 millió forintos beruházással elkészült létesítmény mellett az állatgyógyászatban újdonságnak számító, a libák vérzéses bél- és vesegyulladása elleni vakcinát is kifejlesztett.

– Egyre több a csigafarm Írországban, mivel a felmelegedés kedvez ennek az üzletágnak. Másrészt a túlzott hőség miatt csak tavaly 70 spanyol csigafarm zárt be örökre.

– Éberségre szólította fel az állattartókat az észak-ír állategészségügyi hatóság, miután december elején kéknyelv betegségben szenvedő üszőt importáltak Franciaországból. A fertőzött állatot humánusan levágták.

– A kéknyelv-hírek ellenére optimistán zárjuk az évet és bizakodva tekintünk 2019 elé. Nagy István agrárminiszter a Magyar Állattenyésztők Lapjának adott év végi interjújában leszögezte: a tárca jövőre minden eddiginél több jogcímen és összességében több forrással kívánja javítani az állattenyésztők versenyképességét.

Az Agroinform.hu portál minden állattartó, állattenyésztő és haszonállatot kedvelő olvasójának boldog, békés, és nagyon sikeres új évet kíván!