Nemcsak veszélyt, lehetőségeket is rejt magában az állattenyésztésre vonatkozó új szabályozás – mondta Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) nemrég megválasztott elnöke – a Magyar Időknek. November elsejétől minden tagállamban, így hazánkban is alkalmazni kell az új európai ­uniós irányelv rendelkezéseit. A módosítás liberalizálja a piacot, így a tenyésztőszervezetek bármely országban megjelenhetnek.

Az uniós jogszabályhoz igazodva készül az új magyar állattenyésztési törvény is. Az előkészületek folyamatban vannak, a jogszabály jövőre a parlament elé kerülhet.

Az elnök elmondta: a tenyésztőegyesületeknek számos módosításnak kell megfelelniük, amelyek egyebek mellett a nyilvántartásba vételt, a feladataikat, az ellenőrzésüket és a tenyésztési munkájukat is meghatározzák majd. A MÁSZ elnöke szerint, ha az ágazati szereplők felkészülnek ezekre a változásokra, akkor a törvény jó irányba változtathatja meg a tenyésztőszervezetek és az állattartók helyzetét. Ellenkező esetben azonban inkább elszenvedői lesznek a változásoknak.

állattartás

Ha az ágazat szereplői felkészülnek a változásokra, akkor nyerhetnek is az új jogszabállyal – fotó: Shutterstock

A legfontosabb feladat, hogy a különböző egyesületeket összefogja a MÁSZ, az elnök szerint ha a nemzetközi színtéren sikeresek szeretnénk maradni, akkor egy irányba, azonos célokért kell küzdenünk.

A MÁSZ elnöke elmondta: a támogatások eddig főleg a mennyiségi előrelépésben segítették az állattenyésztési és állattartási ágazatot, ezt követően azonban a minőségi javulást kell szolgálniuk.

Ehhez az elnök szerint nagyon sok edukációra van szükség, a jelenlegi gazdák mellett pedig a jövő generációinak szemléletét is ebbe az irányba kell terelni. A tenyésztőszervezetek mellett ugyanis az árutermelésben, a gazdálkodásban is eljött az ideje a generációváltásnak. A fiatalokat arra kell biztatni – folytatta az elnök –, hogy az új, precíziós állattenyésztés eszközeit, a digitalizáció legkülönfélébb elemeit, az automatizáció részegységeit bátran alkalmazzák a gyakorlatban is. Ezzel javítható egyrészt a termelés eredményessége, másrészt a fiatalok előtt is világossá válhat, hogy mit jelent a modern állattenyésztés. Tény, hogy az állattartás a legmodernebb eszközök ellenére is embert próbáló feladatot jelent, ugyanakkor az egyik legszebb szakma – emelte ki.

Az ágazat jövőjét a jogszabályok és a szakemberek mellett a különböző állatbetegségekkel szembeni védekezőképesség befolyásolja a leginkább. Az egyes fertőző betegségek már napjainkban is különös jelentőséggel bírnak. Míg tavaly a madárinfluenza okozott károkat a baromfiágazatban, idén az afrikai sertéspestis megjelenése borzolja az állattartók kedélyeit. A megfelelő lépéseknek köszönhetően máig sikerült megóvni a házi sertéseket a komoly gazdasági kárral fenyegető fertőzéstől, csupán a vaddisznóállományban ütötte fel a fejét a kór.

Míg néhány éve a kéknyelv-betegség miatt korlátozták a magyar szarvasmarhaexportot, mára Törökország feloldotta a zárlatot, Kína pedig az idén ismét madárinfluenza-mentessé nyilvánította hazánkat, s így újra megnyílt a távol-keleti piac a magyar baromfi előtt.

Bár, tette hozzá, a sertéspestis mellett számos betegség fenyegeti az állományokat, az eddig elért eredmények az állategészségügyi rendszer hatékonyságát igazolják.