Az Európai Unió agrárpolitikájának egyik információs eszköze a Mezőgazdasági Számviteli Információs Hálózat (Farm Accountancy Data Network, FADN, Tesztüzemi Rendszer), mely 1965-ben, elsősorban a mezőgazdasági üzemek jövedelemhelyzetének reprezentatív felmérésére jött létre. Ötven év alatt az adatgyűjtés témaköre egyre bővült, hiszen a közösségi agrárpolitika egyre összetettebbé vált.
Jelenleg az Unió 28 tagállamában összesen 80 ezer mezőgazdasági üzem adatait gyűjtik, hazánkban a Tesztüzemi Rendszerben résztvevő mintaüzemek száma 2100. Az adatgyűjtés a rendszer működtetését előíró Európai Bizottsági rendelet értelmében önkéntes és anonim.
A magyar Tesztüzemi Információs Rendszer
Az Európai Uniós követelményeknek megfelelő hazai tesztüzemi rendszer 1996-ban, 8 évvel a csatlakozás előtt kezdte meg működését az AKI-ban. Természetesen az adatgyűjtés megindulását megelőzte a rendszer kidolgozásának folyamata, melynek során az AKI munkatársai Keszthelyi Szilárd, későbbi osztályvezető, majd információs igazgatóhelyettes vezetésével EU társintézmények (holland, német, francia) szakmai támogatásával tervezték meg a hazai rendszert.
Keszthelyi Szilárd, információs igazgatóhelyettes
A rendszer kialakításakor fontos szempont volt, hogy egy olyan hosszú távra tervezett információs rendszer jöjjön létre, melynek adatszerkezete bővíthető. Az elmúlt több mint 20 évben az egy üzemre jutó gyűjtött adatok mennyisége több mint a duplájára növekedett. Mivel a gazdálkodóknak csupán két százalékát vonják be a rendszerbe, ezért egy összetett statisztikai módszer segítségével kell a megfelelő gazdálkodókat megtalálni és egyben meggyőzni, hogy önkéntesen szolgáltassanak adatot a hálózatnak. Az adatbázisszervezés, feldolgozás, az eredmények előállítása és visszacsatolása egy komplex számítástechnikai rendszer segítségével történik. Az adatok gyűjtésére 2009 óta online adatrögzítő felület szolgál.
Magyarországon az üzemi szintű adatgyűjtést ágazati szintű adatgyűjtés is kiegészíti. Az ágazati adatgyűjtés lehetővé teszi, hogy a meghatározó mezőgazdasági termékekre önköltséget számoljunk, mely az adatfelhasználás lehetőségeit bővíti, de egyben az üzemi adatok belső koherenciáját, minőségét is növeli.
Az eltérő EU-s és magyar számvitel előírásokat is megfelelően kezelő rendszer mind az EU, mind a hazai szakpolitikai információigényeket képesek kiszolgálni. Ennek köszönhető, hogy az AKI tesztüzemi adatbázisa szolgált alapul mind a 2004-es EU-s csatlakozáshoz szükséges, a csatlakozás és a Közös Agrárpolitika bevezetésének hatásait vizsgáló számítások elkészítéséhez, mind a 2007-2013-as és a 2014-2020-as EU-s költségvetési ciklus magyarországi támogatási programjainak kialakításához.
De ugyanezen rendszerre alapultak a hazai Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer kialakításához szükséges hatásvizsgálatok, valamint a precíziós gazdálkodás térnyerését modellező számítások is, mely munkákat Kemény Gábor igazgató, a jelenlegi mb. főigazgató vezetett.
Kemény Gábor mb. főigazgató
Az agrár felsőoktatás doktori iskolái is előszeretettel használják a tesztüzemi rendszer eredményeit, köszönhetően a hosszú idősorban rendelkezésre álló, sokféle szempont alapján vizsgálható, koherens, jó minőségű adathalmaznak.
A gazdálkodók az AKI honlapján elérhető modul segítségével (www.aki.gov.hu), illetve a honlapról elérhető, évenként megjelenő kiadvány alapján közvetlenül is használhatják a rendszer eredményeit, felmérhetik, elemezhetik saját gazdaságukat, ökonómiai mutatószámaikat összevetve a hasonló profilú üzemekkel.
A nemzetközi tanácsadás
Az AKI munkatársai a hazai rendszer kidolgozása és működtetése során szerzett tapasztalataikat 2010 óta nemzetközi szinten is kamatoztatják, más külföldi szakértőkkel együtt dolgoznak az EU-s rendszer fejlesztésén, az új modulok tesztelésén. Ezzel összefüggésben szakértőink egyik legfontosabb fókusza a FADN adatgyűjtéssel összefüggő nemzetközi szaktanácsadás.
Annak ellenére, hogy az adatgyűjtés rendkívül sok erőforrást igényel, a legtöbb esetben a döntéshozók felismerik a rendszerből származó információk előnyeit, ezért több ország már az EU csatlakozás előtt megpróbál működőképes rendszert létrehozni. Az EU-s kötelezettségen túl számos olyan ország van, ahol a rendszerből származó előnyök miatt működtetnek a FADN-nel közel megegyező adatgyűjtéseket (pl. Svájc, Norvégia vagy Azerbajdzsán).
Nemzetközi szerepvállalásaik során az AKI munkatársai a FADN adatgyűjtési rendszerek legkülönfélébb készültségi állapotában működtek közre a helyi szakértőkkel. Tapasztalatuk van a rendszer előkészítési-tervezési, pionír adatgyűjtési feladatok végrehajtásában (pl. Montenegró) csakúgy, mint a rendszerbővítésben (Szerbia) vagy a rendszerfejlesztésben (Törökország).
A tanácsadói feladatok az alábbi területeket foglalják magukban:
1) Adatgyűjtés:
• a lehetséges adatgyűjtési módszerek bemutatását és az adatgyűjtésre vonatkozó ajánlások megfogalmazását
• az adatgyűjtő kérdőívek szerkezetének kialakítását
• az adatgyűjtésre kijelölt üzemkör meghatározását az adott ország mezőgazdasági szerkezetének figyelembevételével
2) Adatellenőrzés:
• ellenőrző képletek készítését táblán belüli és táblák közötti összefüggések ellenőrzésére
• a létrejövő/már meglévő adatbázis tisztítását, az inkoherens és kiugró adatok kiszűrését
• a különböző tevékenységi irányú gazdaságok naturális, pénzügyi és számviteli adatainak összehasonlító elemzését
• informatikai eszközök (adatrögzítő felület, üzemosztályozási szoftver, ellenőrző program) kialakításában való aktív részvételt)
3) Adatfelhasználás:
• az adatok agrárpolitikai célokra való felhasználásának bemutatását konkrét példákon keresztül
• szektorális elemzések készítését
• EU konform adatbázis előállítását
• visszacsatolásos információszolgáltatást a gazdálkodók számára
1. Ábra: A magyar Tesztüzemi Rendszer az indulástól napjainkig (a nagyításhoz kattintson az ábrára)
2. Ábra: FADN nemzetközi szaktanácsadás (a nagyításhoz kattintson az ábrára)
Az AKI-s kollégák Pesti Csaba, akkori osztályvezető-helyettes, jelenleg az AKI összes információs rendszeréért felelős igazgatója vezetésével először 2011-ben voltak Azerbajdzsánban, ahol az adatgyűjtéshez kapcsolódó eredménylevezetést alakították ki, továbbá az adatok felhasználására tettek javaslatot. Ezt követően Törökországban dolgoztak holland projektvezetés alatt, ahol az üzemtipológiával, mintavételezéssel és adatvisszacsatolással foglalkoztak. Majd Szerbia következett, ahol a FADN továbbfejlesztése volt az AKI-s szakértők feladata.
Pesti Csaba, információs rendszerekért felelős igazgató
Jelenleg a Magyarországon fejlesztett tesztüzemi adatgyűjtő szoftvert egy másik tagállamnak, Ciprusnak kerül átadásra, megteremtve ezzel annak a lehetőségét, hogy más országok is a legújabb sztenderdeknek megfelelő adatgyűjtő szoftvert alkalmazzanak.
A nemzetközi szinten is elismert, az adatgyűjtés, adatfeldolgozás és adatkezelés terén az elmúlt 23 évben összegyűlt tudástőke tette lehetővé, hogy az AKI értő segítséget nyújtson az agrárdigitalizáció folyamatának támogatásában, úgy a termelői, mint az állami szférában.
Az AKI agrárdigitalizációban elért legújabb eredményeiről bővebben a PREGA konferencián hallhat, 2019. február 19-20-án!
