Mindezt azon kerekasztal-beszélgetésen mondta el Popp József, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára, intézetigazgató, dékánhelyettes, amelyet az Erste Bank Hungary Zrt. tartott Tiszakécskén a térség gazdálkodóinak.

Mekkora veszélyt jelent Ukrajna a magyar mezőgazdaságra?

Hollósi Dávid, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezetője, az est házigazdája a legendás futball-közvetítést idézte fel, amelynek visszatérő eleme volt a „jönnek a csehszlovákok, jönnek a csehszlovákok” jajveszékelés. Ez jut eszébe, amikor egyre gyakrabban az ugrásra kész ukrán mezőgazdaságot emlegetik. Mekkora veszélyt jelenthet a magyar agráriumra? – tette fel a kérdést Popp Józsefnek, aki nemrég tanulmányúton járt a szomszédos országban.

Popp József: a Kijev környéki 3500 hektáros gazda is az osztatlan közös tulajdont bérli sok száz tulajdonostól – fotó: Agroinform.hu

Popp József elmondta, az AXIÁL szervezésében egy hétig voltak Ukrajnában, 200 gazda előtt tartottak előadást. Közülük a legkisebb 3500, a legnagyobb 300 ezer hektár területtel rendelkezik. A 3500 hektáros elmondta, családi gazdálkodás az övék, a fiával közösen műveli. Fel is keresték a Kijevtől körülbelül 50 km-re lévő gazdaságot. A tulajdonos egyébként egyetemi oktató, profi mindenben, részletes kimutatásokat, költség- és jövedelemadatokat osztott meg a magyar küldöttséggel.

Földvásárlási moratórium 1987 óta, és még egy évig biztosan

Ukrajnában a föld a nagy téma, 1987 óta földvásárlási moratórium van. Osztatlan közös tulajdon alakult ki: 1987-ben minden dolgozó részjegyet kapott, ez 2,5 hektár területet jelent, eszmei értékét 13 ezer dollárban határozták meg. Ez hektáronként valamivel több 5000 dollárnál.

Van-e földforgalom? Van: ajándékozással a föld bárkinek átadható és közjegyző ellenjegyzi. Körülbelül 1000 dollár/hektár egy átlagos minőségű föld elajándékozása. Csak olyan föld vásárolható, amely 1990 előtt nem tartozott sem állami gazdasághoz, sem termelőszövetkezethez.

A Kijev környéki gazda is az osztatlan közös tulajdont bérli sok száz tulajdonostól. Minél nagyobb egy gazdaság, az annál több tulajdonost jelent. Velük 5-10 éves bérleti szerződést kötnek. Ennek díja jelenleg 14-16 ezer forint/hektár. Azért néhányan maguk gazdálkodnak a 2,5 hektárukon – ott is létezik a parasztromantika –, de nem tudnak megélni belőle.

A moratórium még egy évig érvényes. A kormány elszánt abban, hogy bár óriási korlátozásokkal, de szabaddá tegye a földforgalmat. Külföldiek nem vehetnek földet. Arról is nagy vita van, hogy jogi személyeknek szabad-e, és még felső korlátot is megállapítanának.

Hajóval szállíthatnak egészen a tengeri kikötőig

Az egyes kultúrák termelési költségeit és jövedelmezőségét vizsgálva azt mondhatjuk, hogy a hektáronkénti árbevétel körülbelül 10-20 százalékkal alacsonyabb, mint a miénk. A hektáronkénti termelési költség viszont a magyar 40-50 százaléka. Nem a legkiválóbb fajtákkal, nem a legjobb vegyszerrel és ötéves használt gépekkel dolgoznak, de azért az árbevétel 25 százalékát fejlesztésre költik – jegyezte meg.

Az unióval kötött szabadkereskedelmi megállapodás értelmében fokozatosan felszámolják a vámokat a mezőgazdasági termékekre is, ez nem előnyös a magyar gazdálkodók számára – fotó: Agroinform.hu

Egy példán keresztül arra is rávilágított, milyen előnyös helyzetben van Ukrajna, ha exportálni akar. A kukorica és a búza ára ugyanannyi, mint a miénk. A Kijev és a kikötő közötti szállítási költség vasúton, vízi úton, közúton összesen 2500 Ft/tonna, amíg nekünk a tengerig 12 ezer Ft/tonna. Ha megcsinálják a teljes vízi utat – mert szabályozni kellene ­–, hajóval szállíthatnak egészen a tengeri kikötőig! És akkor Ukrajna lehet az USA Európában. Az Egyesült Államokban azt látjuk, hogy közép-nyugatról öt dollárért szállítják teherkocsikkal, kamionokkal a gabonát a Mississippi és a Missouri folyókhoz. A hajó hat dollárért New Orleans-be viszi az árut, onnan mehet a világ különböző tájaira.

Ukrajna már ma is annyi gabonát exportál, mint az egész unió

Ukrajna jelenleg 16-18 millió tonna búzát és 18-20 millió tonna kukoricát exportál, gabonaexportja körülbelül 40 millió tonna/év. Oroszországé is 35-38 millió tonna – jegyezte meg. Az EU teljes gabonaexportja az elmúlt 5 évben 30 és 45 millió tonna között mozgott évente. Tehát ez a két ország egyenként annyit exportál ma, mint amennyit az EU 28 tagországa. Óriási a potenciáljuk.

A csernozjom termőréteg 40-150 centi mély.

Sokkal kevesebb tápanyag-utánpótlás kell, mint nálunk, kevesebb műtrágyát is használnak. Ha világfajtákkal, drágább, de hatásosabb vegyszerrel és jobb gépekkel dolgoznak,

a terméshozam 50-60 százalékos növelése nem okoz nagy gondot nekik.

Nagy kérdés, hogy termelésiköltség-emelkedésben ez mit jelent. Ha a hazai termelési költség 70 százalékára mennek fel, akkor is sokkal versenyképesebbek lesznek.

2014-ben az Európai Unió és Ukrajna társulási egyezményt kötött, 2016. január 1-jétől érvényes a szabadkereskedelmi megállapodás. Ez azt jelenti, hogy fokozatosan felszámolják a vámokat a mezőgazdasági termékekre is. Ha ez bekövetkezik, akkor a napraforgó, a búza és a kukorica tekintetében arathatnak.

Magyarország számára hátrányos a szabadkereskedelmi megállapodás Ukrajnával.

Mert ugyan az Ukrajnába irányuló áruforgalom 16 milliárd eurós, Ukrajnából az EU-ba menő pedig 13 milliárd eurós. De a mezőgazdasági kereskedelem negatív, mert Ukrajna az EU-ba 2016-ban 4,5 milliárd euró értékben vitt mezőgazdasági terméket, az unió pedig 1,7 milliárd euró értékben Ukrajnába.