A III. PREGA Konferencián Ledó Ferenc, a FruitVeB Zöldség Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a Digitális kertészet szekció résztvevőit köszöntötte és a kerekasztal beszélgetést vezette.
Elnök úr, mint mindegyik ágazati vezetőtől, Öntől is megkérdezem, hogy mit jelent a precíziós gazdálkodás a kertészeknek?
A precíziós gazdálkodás arról szól, hogy a technikai, és a technológiai fejlődésben hogyan tudjuk az informatikát, az automatizálást még jobban a magunk javára fordítani. A kertészet igen szerteágazó tevékenységet folytató ágazat, kezdve a zöldség, a gyümölcs, a dísz- és gyógynövény termesztésétől a szaporítóanyag előállításáig terjed a skála.
Ez pedig maga után vonja, hogy a precíziós termesztést, az informatikát úgy kell bevonnunk a technológiai elemek közé, hogy az által a termelékenységet, hatékonyságot növeljük. A hatékonyság növelése pedig azt jelenti, hogy a bevitt inputanyagokat hogyan tudjuk optimálisan hasznosítani a költséghatékony termelés érdekében. Egyúttal a fajlagos környezetterhelést is csökkentjük a termelés során, ami környezetvédelmi szempontból sem elhanyagolandó.
Ledó Ferenc: A hatékonyság növelése azt jelenti, hogy a bevitt inputanyagokat hogyan tudjuk optimálisan hasznosítani – fotó: Agroinform.hu
Az öntözővíz használata sarkalatos kérdés az önök ágazatában. A precíziós öntözést évtizedek óta használják.
A kertészeti ágazatokban megkülönböztetünk szántóföldi kultúrákat is (például csemegekukorica, zöldborsó), amelyeknél a hagyományos öntözést alkalmazzuk. Egy intenzív gyümölcsösben, vagy még inkább egy hajtatott termesztésű üvegházban vagy fóliában már évtizedek óta a precíziós öntözéssel (csepegtető öntözés, a mikroöntözés) folyik a termelés. Ennek az a lényege, hogy mindig csak annyi vizet, és olyan minőségben juttatunk a növény számára, amennyi szükséges. Fontos az öntözővíz minősége ezeknél a kultúráknál, ugyanis minél intenzívebb a termelés (lásd hidrokultúrás üvegházi termelés), annál fontosabb az öntözővíz minősége, és mennyisége is. Nem véletlen, hogy külön receptek alapján adják a vízhez a tápanyagot, mert így tudnak optimális minőséget és hozamot elérni.
Ezek szerint az ágazatban már sokkal korábban megjelent a precíziós technológia, mint mondjuk a növénytermesztésben.
Pontosan így van, hiszen már akkor alkalmaztuk ezt az öntözési formát, amikor még nem ismertük a precíziós gazdálkodás fogalmát. Azért azt hozzá kell tenni, hogy a kertészeti ágazatokban – főként a kézimunka, és tőkeigényes alágazatokról beszélek – kis-, és középvállalkozók végzik a termelést, ahol igen nagy különbségek mutatkoznak a technikai, technológiai fejlettségek terén.
Az idei konferencián külön szekció foglalkozott a kertészeti ágazattal – fotó: Agroinform.hu
A precíziós termesztéssel tudjuk a termelőket arra rávenni – s ezért jók ezek a tanácskozások – hogy azon a kis területen, amelyen gazdálkodik, olyan fejlesztéseket hajtson végre, amelyekkel hatékonyan, költségarányosan tud termelni. Hiába költ több millió forintot egy berendezésre, ha kicsi a területe, akkor a beruházás nem fog megtérülni. De, szerencsére a kereskedők, az input anyag előállítók nagyon sok olyan megoldást kínálnak, amelyek a kistermelőknek is egyszerűbb, ugyanakkor a hagyományosnál jóval hatékonyabb módszerek.
Az ágazat súlyát jelzi, hogy külön szekcióban foglalkoznak a precíziós gazdálkodás újdonságaival.
Az előadásokkal a jelenlegi helyzetképet mutattuk meg, így mindenki el tudja dönteni, hogy hol is tart a saját gazdaságát illetően. Az előadásokat egy kerekasztal-beszélgetés követte, amelyen arról beszélgettünk, hogy milyen új tudásszintet kell a termelőknek megszerezniük ahhoz, hogy a legújabb technikát alkalmazzák. A precíziós gazdálkodásban elengedhetetlen a minél magasabb szintű informatikai tudás, és képzett szakemberek nélkül ez a technika nem működik.
Ledó Ferenc: képzett szakemberek nélkül ez a precíziós gazdálkodás nem működik – fotó: Agroinform.hu
Ma már nem a kapa a legfontosabb szerszámunk. Kevesebb munkaerővel, de sokkal hatékonyabban termelünk, mindamellett jelentős munkaerőhiánnyal küzd az ágazat. A precíziós gazdálkodással bizonyos területeken kiváltjuk a kézi munkaerőt, de még mindig sok helyen nem helyettesíthető az emberi kéz. A kertészeti ágazatok többségében a termelés önállóan folyik, kevés helyen van szervezett integráció. Az értékesítésben össze kell fogni, miként abban is, hogy a felhalmozott tudást, tapasztalatokat átadják egymásnak a termelők.
Ezt a konferenciát is azért tartom fontosnak, mert itt olyan szakemberek mondják el a véleményüket, ismertetik a tapasztalataikat, akik a csúcstechnológiát alkalmazzák. Az információ átadása tehát alapvetően fontos, mert aki nem fejleszt, az lemarad, aki pedig, lemarad, az előbb-utóbb a kemény versenyben tönkremegy. Ezt pedig egyetlen egy kertész sem szeretné megélni.
Mit tesz a szövetség a tagságáért?
A FruitVeB elsősorban a TÉSZ-ek szaktanácsadóit képzi tovább, de a rendezvényeken más szaktanácsadó vagy termelő is részt vehet. A továbbképzéseken bemutatókat tartunk, mert így látható az eredmény is. A magyar kertészek ugyanis csak a szemüknek hisznek, nem elég az előadás, szükség van a gyakorlati bemutatókra is.
