A professzor szerint paradigmaváltásra van szükség. A népesség ugyanis a 20. században megháromszorozódott –kétmilliárdról hatmilliárdra nőtt –, miközben a vízkivétel meghatszorozódott, ráadásul erre mintegy rárakódnak a klímaváltozással járó változások – mondta.
Szöllősi-Nagy András úgy véli a jövőben megnő a szélsőségek előfordulási valószínűsége.
A hidrológiai cikluson (vízkörforgás) keresztül érzékelni lehet a klímaváltozás hatását – mutatott rá. A ciklus fel fog gyorsulni, aminek az eredménye az lesz, hogy megnő a szélsőségek előfordulási valószínűsége. Azaz több lesz az árvíz, de nagyobb lesz az aszályosságnak kitett terület és az aszály időtartama is, miközben a Földön lévő édesvíz mennyisége voltaképpen ugyanannyi, mint tízezer évvel ezelőtt volt.
A professzor szerint Magyarországon is jelentkeznek majd szélsőségek, de vízválság nem lesz.
Szöllősi-Nagy András hangsúlyozta: egy hosszú folyamatról van szó, amit nem biztos, hogy vissza lehet fordítani, de legalább meg kellene állítani. A Budapesti Víz Világtalálkozón fel lehet hívni az emberek – elsősorban a politikusok –figyelmét arra, hogy az utolsó pillanatban vagyunk.
A Budapesti Víz Világtalálkozó október 15-én kezdődik, a háromnapos rendezvényt a magyar kormány szervezi, fővédnöke Áder János köztársasági elnök. A konferencia célja, hogy a világ politikai döntéshozói, a vízügyi szakemberek és a finanszírozási intézmények képviselői együtt, a legmagasabb szinten foglalkozzanak a globális vízválság megelőzésével és a vízügyi problémák megoldásával. A rendezvényre több mint kétezren jelezték részvételüket száznál több országból.
