Az Agrárgazdasági Kutató Intézet szerint tavaly 8046 hektárról 192,7 ezer tonnát szedtek fel, a termésátlag 13,4 és 50 tonna között mozgott. A hazai termésből évi 60-80 ezer tonna a kiskereskedelmi láncoké.

"Általában csak január végéig, február közepéig tart ki a magyarországi burgonyatermés, az ok a tárolókapacitás hiánya és a gyengébb minőség" – mondta a Világgazdaságnak Tasnádi László, a komáromi Solum Zrt. burgonyatermesztési igazgatója.

Január második hetében a Nagybani Piacon kilogrammonként 140 forint volt a burgonya bruttó termelői átlagára, szemben az egy évvel ezelőtti 80 forinttal. A kiskereskedelemben a mosott, csomagolt burgonya már 300 forint körüli áron kapható. A rossz időjárás miatt a nagy európai burgonyatermesztő országokban is kevesebb termett.

Tasnádi László elmondta, hogy Magyarországon a levegő páratartalma alacsonyabb, mint az a tárolás számára optimális lenne, ezért a burgonya gyakran vizet veszít, a héj alatt foltos lesz, így január végénél, február közepénél tovább itthon nem tárolják a krumplit.

burgonya

Februárban elfogy a hazai burgonya – fotó: Pixabay

Magyarországon csak néhány cég képes nagyobb mennyiségben ellátni az áruházakat, ezek közül az egyik a Solum, amely 300 hektáron termel, és a 13 ezer tonnányi tárolókapacitása is a legnagyobb itthon. Saját árujukat ők is februárig tudják feldolgozni, ezután következik az import, majd júliustól a saját termésből működik a feldolgozójuk.

A KSH adatai szerint 1960-ban még hárommillió tonnás volt a termés, ez 1990-ben 1,2 millióra, a 2000-es évek elejére pedig 780 ezer tonnára csökkent.

Az agrárkamara korábbi összesítése szerint üzemi méretekben valamivel több mint nyolcezer hektáron termelnek burgonyát, amelyről mintegy 200 ezer tonna termést takarítanak be. Az AKI szerint tavaly 8046 hektárról 192,7 ezer tonnát szedtek fel, a termésátlag 13,4 és 50 tonna között mozgott.